Időt és energiát nem sajnálva délutánonként, munka után újítja fel a bakonypéterdi temető kétszáz évvel ezelőtt felállított sírjait Wágenhoffer Gergely. A fiatalember a gazdátlanul maradt emlékhelyeket menti meg az enyészettől. Munkájának hála a sírköveken ismét kristálytisztán olvashatóak a mohával benőtt nevek, évszámok. Jelezve, hogy akihez a felirat tartozik, egykor járt-kelt ezen a földön, voltak barátai, családja, egy élete, amely most már a múlté. De attól még emlékezhetünk rá.

Az agrármérnök végzettségű Gergelyt mindig is érdekelte a történelem. Hosszú évekkel ezelőtt éppen emiatt családfakutatásba kezdett. Azt már korábban is tudta, hogy apai ágon az ősei a Győr-Moson-Sopron megyei Bakonypéterdről származnak, de többet akart kideríteni családja múltjáról. Így hát egyre mélyebbre ásta magát a falu helytörténetében. Olyannyira, hogy kutatásaiból egy könyv is született.

- Azóta is gyűjtöm a régi, péterdi családi fotókat, körülbelül 2000 darabnál járhatok. Hosszú távon egy falumúzeumot szeretnék, küldetésemnek érzem a múlt megmentését - kezdte lapunknak Gergely, aki feleségével nemrég költözött vissza a településre, a nagyszülői házba. 

- Mivel ezer szálon kötődöm a faluhoz, régóta gondolkodtam azon, hogy a helyi katolikus temetőben az elhagyatott sírokkal kezdeni kellene valamit. Beszéltem a plébánossal, hogy szigorúan csak azokhoz a sírkövekhez nyúlok hozzá, amiket szemmel láthatóan már senki sem gondoz - folytatta.

Bakonypéterd egy sváb település, amely az 1700-as évek elején települt újra. A legrégebbi sírokat az 1800-as évek elején állították a temetőben, főleg tehetősebb családok.

- Ezt onnan is lehet sejteni, hogy akkoriban főleg fakeresztet helyeztek a sírra temetés után. Az is megfigyelhető, hogy bizonyos években, korszakokban milyen sírköveket használtak. Az 1820-as és 30-as évek között például szív alakút - avatott be a részletekbe Gergely.

- Jól ismerem a péterdi embereket és az őseiket. Minden egyes sírról tudom, hogy melyik családhoz tartozik. A legtöbbnek már nem élnek leszármazottai a faluban, vagy a rokonok réges-régen elkerültek messze innen. A sírfeliratok 90 százaléka egyébként német.

Gergely a sírkövek renoválását autodidakta módon sajátította el. Előbb beszélt egy szakemberrel, majd olvasott, videókat nézett, hogy ne okozzon kárt az építményekben.

- Finom csiszolópapírt, kefét és szivacsot használok, ezekkel már látványos eredményt lehet elérni. A betűkhöz fekete lakkfilccel nyúlok. Egy sírt körülbelül 1-2 óra alatt lehet megcsinálni - árulta el Gergely, aki eddig 25 sírhelyet újított fel saját erejéből, a munkája mellett. Ahogy számolja, legalább még 100 darab van hátra. A családfakutató nem bánja, hogy délutánja nagy részét a temetőben tölti, mint mondta, minden egyes elhunyt megérdemli, hogy emlékezzenek rá.

Forrás: https://www.blikk.hu

Blikk: Séllei Noémi, Újságíró

Fotók: Czerkl Gábor