# Pákozd

> Ez az oldal AI-barát Markdown alternatívája. A kanonikus HTML oldal: https://utirany.hu/helyek/telepulesek/pakozd

## Alapadatok

- **Kanonikus URL:** https://utirany.hu/helyek/telepulesek/pakozd
- **Markdown URL:** https://utirany.hu/helyek/telepulesek/pakozd.md
- **Azonosító:** 2521
- **Kategória:** Település
- **Kategória ID:** 201
- **Létrehozva:** 2016-03-17T00:00:00+01:00
- **Módosítva:** 2017-10-17T12:19:51+02:00

## Tartalom

Pákozd nagyközség Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, Székesfehérvártól 11 km-re északkeletre. Polgármester: Takács János  Jegyző: Lehelné Dr. Lovászi Rita A település és környéke kőkori, ókori és középkori régészeti lelőhelyekben gazdag terület. A magyar történelem két fontos, győztes csatája fűződik Pákozd nevéhez: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban megvívott ütközet, valamint az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb csatája. A csata napjainkig megismert résztvevőiről a Kossuth Lajos Művelődési Házban láthatnak ismertetőt. Pákozd neve feltehetően szláv eredetű (az ólengyel Pakost) személynévből származik, amely a magyar pákosztos melléknévvel állhat etimológiai rokonságban. A község és környéke az őskortól lakott volt. Elbeszélése szerint a honfoglaló magyar nép Veszprém felé haladva Pákozdnál a hegyek alatt ütött tábort Árpád fejedelem egyik vezére, Ösbő vezetésével. Ugyanakkor a Budáról Veszprémbe vezető országút egyik állomása is ekkor. Pákozdon és környékén több fontos régészeti lelőhely található. A legrégibb leletek az őskőkorból származnak, a helyi iskola udvarán pedig egy újkőkori temetkezési helyet tártak fel. A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozdvár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstattiurnatemető is a környékről. A késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken, s több, a kultúrájukhoz kapcsolódó tárgyi emlék került a felszínre az M7-es autópálya építését megelőző leletmentő munkálatok során (bronztárgyak, kézművesműhelyek stb.). Anonymus a 13. század eleji Gesta Hungarorumban említi, hogy a honfoglaló magyarok Százhalombattától(„Centum Montes”, azaz Százhalom) Veszprém felé haladva a pákozdi hegy alatt ütöttek tábort („iuxta montem Pacostu”). A település neve feltehetőleg puszta személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján (vö. lengyelPakost személynév, cseh Pakosta családnév). A település első írásos említése 1279-ből maradt fenn Pakazt, 1298-ban Pakazth, 1323-ban Pacazth alakban jegyezték fel. 1279-ben Péter veszprémi püspök itteni földjét átadta használatra Colynus mester veszprémi főesperesnek, protonótáriusnak. 1323–1337 körüli időből ismert Pákozdi Pál neve, aki fehérvári kanonok volt, 1348-ból pedig már a település plébániájának említése is ismert. A török hódoltság alatt az İstolni Belgrad-i (Székesfehérvári) szandzsákhoz tartozott. 1593. november 3-án a településtől északra elterülő magaslatokon zajlott a pákozdi csata, amelynek során a Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György vezette magyar had szétverte a Székesfehérvár felmentésére érkező Haszán budai pasa túlerőben lévő seregét. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári békekötést követően Pákozdban tartották Fejér vármegye nemesi közgyűlését 1711. május 5-én. Ekkor és a 18. században végig népes település volt, amelynek jobbágyai a Velencei-tó déli partján és a Vértesalján bérelt földeken folytattak extráneus gazdálkodást. Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg – még mielőtt véres közelharcra került volna sor – megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bánseregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel). Pákozd a 2013-tól érvényes új szabályok alapján jogosult a nagyközségi cím használatára, amit 2013. augusztus 20-án megünnepeltek. Az augusztus 20-i állami ünnep és a nagyközséggé válás alkalmából szobrot emeltek I. István magyar királynak, amihez a Nemzeti Kulturális Alap nyújtott támogatást. A szobor Rohonczi István alkotása.

## Helyadatok

- 8095 Pákozd Hősök tere 9.
  - **Vármegye:** Fejér
  - **Szélesség:** 47.215819
  - **Hosszúság:** 18.541422

## Kapcsolat

- **Telefon:** +3622458530
- **Email:** polgarmester@pakozd.hu

## Galériák és fájlok

### Galéria

- 1608257: https://interface.uiwebservices.hu/files/utirany/old/2521/1608257.jpg

## További adatok

- **Kiemelt kép:** https://interface.uiwebservices.hu/files/ISS/2013-16/Telepulesek/Cimerek/PAKOZD.png
- **Megtekintések:** 2870