Hol található? Nagy térkép >>
Látványosság leírása
Oroszlánkő, Csákyvár, Cset vagy Oroszlán vára egy mára elpusztult vár a Vértesben. A Csák nemzetség ősi szálláshelyéhez tartozott, melynek nevét 1383-ban említették Oroszlankew formában. A vár mindenfelől mély árokkal és sánccal volt körülvéve. Romjai a mai Oroszlánytól délkeletre az Országos Kéktúra mentén, a Vértes hegység Öregbükk nevű hegye felé a vérteskozmai határban állnak, de a romokat mára már benőtte az erdő.
A Vértes erdőségeinek nagy részét Árpád adományozásai folytán Előd ivadékai, a Csákok birtokolták.
&bdquoÁrpád vezér innen (Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt.&rdquo - Anonymus: Gesta Hungarorum
&bdquo&hellipszármazott Csák nemzetsége mondják, ama mezőségen és helyen telepedett meg, ahol most Csákvára fekszik pusztultan. Ezt a várat Szabolcs kapitány alapította, halála után azonban Csák atyafiságával és családjával a maga nevéről neveztette előbb ugyanis Szabolcs várának hívták. Szár László fiai, András, Béla és Levente idejében ezt a várat a magyarok egyetértő akarattal rontották le.&rdquo - Képes krónika
Csákvár később a Rozgonyi és Török családok birtokába került és a gesztesi vár tartozéka lett. Romjait mára már nem lehet fellelni.
Nevét az oklevelekben 1289-ben említik először Vruslanku ,(Dl.72 508), majd 1326-ban, Orozlanku (Veszpr.k.m.lt) néven. 1289-ben a majki prépost Oroszlánkőn foglalta írásba /Hontpázmány nemzetségbeli/ Szegi Iwanka comes végrendeletét, ahol jelen volt a Csák nembeli Márk özvegye és két fia, István és Péter.
1326-ban ugyanez István fiai, Péter és István átadták cserébe a falut Károly Róbert királynak.
A kettős elnevezésből arra lehet következtetni, hogy a Csákok Trencséni ágához tartozó Márk, vagy már apja, I. Máté Cset falu felett épített egy Oroszlánkő nevű várat, melyet valószínűleg III. András 1295 után Márk fia István hűtlensége miatt leromboltatott. Oroszlánkő ugyanitt utóbb várként nem szerepel.
1473-ban és 1536-ban még említették, de 1543-ban, Esztergom és Fehérvár elfoglalása után, a török seregek a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították. A terület 1629-ben az Eszterházyak tulajdonába került. A XVIII. század első felében Eszterházy Antal felvidéki evangélikus szlovákokat költöztetett az akkor még Puszta Oroszlánkő nevű lakatlan településre. A vár romjai akkor még álltak, melynek a köveit új házakhoz és a majki kolostor építéhez használták fel.
Az 1937-es térképen Csáki vár néven még szerepel. (Györffy György: Fejér vármegye az Árpádok korában.)
Forrás: internet
Közeli Szállások <20 km (0)
Vértes Ifjúsági Tábor
15 0 6539
Közeli Szolgáltatások <20 km (0)
Sepsiszéki Kürtőskalács
2 0 3472
Orvosi Rendelő
1 0 2087
Közeli Látványosságok <20 km (0)
Oroszlánkő vára
Bombázóval lezuhant német pilóták emlékhelye
3 0 3346
Gesztesi vár
5 0 2896
Gerencsérvár
3 0 2493
Vértesszentkereszti Bencés apátság romjai
6 0 7709
Marburg-kereszt
6 0 4887
Kristálydomb
5 0 2987
Gánti Bauxitbánya
6 0 5503
Géza pihenő
3 0 5044
Szent Bernát szobor
3 0 3173
Báraczházi-barlang
1 0 7125
Lőportorony
7 0 4947
Szt Orbán Szobor és Pihenőhely
1 0 1948
Csókakői vár
9 0 5298
Üzenő domb
6 0 4096
Kerekszenttamás templomromja
6 0 4219
Nagy-Magyarország tér
12 0 4177
Vidrafű Tanösvény
4 0 4150
Geszner- Ház
1 0 3637
Vajali Szürke Nyárfa
3 0 4438
Vajalforrás
5 0 2636
Szent Orbán-kápolna
3 0 3293
Sobri Jóska Barlang
7 0 13048
Alba Regia-forrás
4 0 4474
Gaja-völgyi Vaskereszt
4 0 3596
Fehérvárcsurgói Evangélikus Leányegyházközség Temploma
5 0 3123
Alexandriai Szent Katalin templom
3 0 3481
Fehérvárcsurgói Református Egyházközség Temploma
4 0 3030
Károlyi Kastély
10 0 4813
Gaja szurdok
5 0 17020
Közeli Szabadidős lehetőségek <20 km (0)
Fehérvárcsurgói-víztározó
1 0 4490