Két éve, a nagy esőzések okozta villámárvizek megelőzése érdekében az önkormányzat szabályozta a Száraz-Gerence medrét, aminek következtében létrejött a Pápai út mentén egy szélesebb földsáv. A Guzmics Egyesület ötlete volt, hogy ültessünk ide magnólia-fákból egy ligetet, ami kora tavasszal virágpompával fogadja az erre járókat a kopár Bakonyban. A liget telepítéséhez gyűjteni kezdtünk a lakosságtól, az adományokat pedig megduplázta az önkormányzat. A fákat közös erővel ültettük el. Már akkor felmerült, hogy a fák közé sétányt építsünk, a plató végén pedig állítsunk egy-egy emlékkövet a falu jeles embereinek és díszpolgárainak. Az emlékkő-avatás tavaly májusban megtörtént. Idén a HungaroControll Zrt. településfejlesztési támogatásával elkezdődött a park kialakítása, és a millennium alkalmából egy emlékmű felállítását is terveztük.

Az nem volt kérdés, hogy az emlékmű fából készüljön, hiszen a település fafaragó hagyománya közismert. Szerettük volna, hogy a készítője helyi mester legyen, azonban a rendelkezésre álló idő, eszköztár és faanyag ezt nem tette lehetővé. Némi keresgélés után találtunk rá Boa Endrére, akinek Szent István szobra a közeli Ugodban áll.

Boa Endre Letenyén élő fafaragó, népi iparművész, akinek közel száz figurális alkotása található magyarországi köztereken, de van szobra Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában, Erdélyben is.

Felkérésünket elfogadta, ezután kezdődött meg a közös munka. Az erdős tájba illő, a bencés monostor ezer éves múltjára utaló szobrot képzeltünk el. A monostor megalapításában három ember, három szent játszott főszerepet: Szent István, Szent Günter és Szent Gellért.

A Szent Mauríciusz Monostor megalapítását igazoló oklevél sajnos nem maradt ránk, de az azt hitelesítő és megerősítő másolatok és későbbi keltezésű iratok megerősítik az alapítás időpontját. Tudjuk, hogy Szent István király Gizella királyné rokonát, a bencés fogadalmat tett remete Szent Güntert udvarába hívta, aki magyarországi tartózkodása idején jutott el a Bakony rengetegébe, s monostor létrehozására alkalmas területet látott a Béli-medencében. Az ő javaslatát karolta fel Szent István király, amikor királyi alapítású Szent Benedek-rendi monostort hívott életre a Bakony belsejében, melynek első apátja vélhetően Szent Günter volt.

Szent Günter gyakran változtatta lakhelyét, remeteként, visszavonultan élt, szerzetesi életének javát erdőkben töltötte, ahol tanította, oktatta hittársait. Vándorlása során több bencés monostort is alapított, ezért megjelenítése során ásóval vagy pásztorbottal ábrázolták. Az új bakonybéli monostort – a niederaltaich-i anyamonostora példájára - Szent Mauríciusz és vértanú társai oltalmába ajánlotta. Bakonybél és monostora - temploma védőszentje azóta Szent Mauríciusz.

A monostor másik szentté avatott lakója Szent Gellért volt, aki 1023-ban – miután befejezte a királyi udvarban Szent Imre herceg nevelését – a Bakony erdeiben remélt megnyugvást és visszatérést eredeti, szerzetesi hivatásához. Hét esztendőt töltött itt elmélkedéssel, teológiai gondolatok írásával. Ide kötődik a szent legendájában leírt, a szarvas és a farkas megszelídülését elmesélő rész is. 1030-ban itt érte – Ajtony vezér legyőzése után – Szent István megbízatása  a csanádi egyházmegye megszervezésére, s ekkor hagyta el a monostort. Őt leginkább püspöki öltözetben szokták ábrázolni, de bakonybéli élete idején még nem volt az. Így lett az emlékműn lúdtoll az attribútuma.

Felkerült az emlékoszlopra Kropf Milán bakonybéli fafaragó népművész millenniumra készített emblémája, az életfa motívum. A fa kereszt alakja a keresztény hitet és a monostort idézi, a címer pedig a falut jelképezi. Az ezer éves múltban gyökerező fa ágvégein a levelek az eleven jelent, a csúcsrügyek pedig a fejlődést, a jövőt jelenítik meg.

Ezek a jelképek, amelyeket az oszlopon látunk, kifejezik azt a helyet, amit a bakonybéli monostor a magyarországi kereszténység történetében betöltött és ma is betölt. Az emlékmű felállításával hirdetni szeretnénk ezt a szerepet, szeretnénk tudatosítani az itt élőkben és az ide érkezőkben is az ezer éves múltat. Szeretnénk, ha fiataljaink büszkék lennének a településükre, és ez az emlékmű is megerősítené identitásukat.

Köszönjük Boa Endrének, hogy elképzeléseink figyelembe vételével magas színvonalú, valóban művészi alkotással gazdagította Bakonybélt és lakót.

Azt szerettük volna, hogy a magnólia-liget - mostantól Millenniumi park – megállítsa, betérésre invitálja az erre járókat. Méltó környezetet akartunk az emlékműnek és a díszpolgárok emlékkövének is. Ezért térkővel kialakítottunk egy kör alakú teret pihenő padokkal, ahonnan kövezett járda vezet a magnólia fák között a Száraz-Gerencéig. Az árok fölött fahíd készült, helyi vállalkozó, Pék Béla munkája, amelyhez a faanyagot a bakonybéli erdészet biztosította. A járda a híddal egyben a gyalogosok számára is biztosítja a biztonságos közlekedést a főút mellett. A faluszépítő civil csoportunk már tervezi, hova, milyen virágokat telepít tavasszal, hogy még vonzóbbá tegyék a parkot.

Az avató ünnepség óta azt látjuk, hogy a település lakói elsétálnak a parkhoz, valóban magukévá teszik. Napközben számos autó is megáll egy kis időre, megnézni az emlékoszlopot és egy kicsit élvezni a táj szépségét. Úgy gondoljuk, ismét sokak összefogásával sikerült gazdagítani Bakonybélt.

Márkus Zoltán
polgármester