A Bakony-hegyég szívében, annak legmagasabb hegyei között (Kőris-hegy 709 m, Nagy-Somhegy 649 m), egy gyönyörű völgykatlanban fekszik Bakonybél.

A területet felépítő mészkőben számos barlang alakult ki, melyek közül kiemelkedik az Odvaskői-barlang, az Ördög-lik, a Pörgöl-barlang, a Likas-kő, valamint a Kis- és Nagy-Pénzlik. Emlékezések szerint nem egy közülük betyárok rejteke volt.

Védelmezőn emelkedik a település fölé a Bakony legmagasabb hegye, a Kőris-hegy. A tetején álló Vajda Péter kilátó talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. Innen szinte teljes körkilátás nyílik: látható például a Balaton, sőt tiszta időben az ausztriai Schneeberg és Rax 150 km-re lévő kétezres csúcsai is. A hegyen polgári légtérellenőrző radar működik.

A hegyekből több helyütt kimagasló hófehér sziklák, mint a Borostyán-kő, a Kertes-kő, az Oltár-kő, a Fehér-kő, az Odvas-kő, a Hegyes-kő környéke áldozati helyül szolgáltak az államalapítás és a kereszténység felvétele után a Bakony erdeiben, szurdokaiban menedéket kereső, ősi hithez ragaszkodó pogányoknak.

A környéken eredő bővizű források sokasága víznyerő forrása volt egykoron az itt élő lakosoknak, erdei munkásoknak, most pedig a turisták meríthetik meg poharukat, és felfrissülve a kristálytiszta víztől folytathatják barangolásukat. Bakonybéltől délnyugatra tör felszínre a Bakony legnagyobb forrása, a Tiszta-víz, a falutól délkeletre, a Szömörke-völgyben eredő Judit-forrás mésztufából álló gátsorán csörgedező forrásvíz pedig szépségével és bájával szintén a Bakony számtalan apró természeti kincsének egyike.

A Judit-forrástól nem messze, hatalmas sziklák között, a völgyek mélyén rejtett zugokban, a Kerteskői-szurdokban kanyarog a Gerence-patak, amely hatalmas méreteivel és mesebeli szépségével ejti ámulatba a látogatót.

A Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet természeti értékeivel történő ismerkedést segíti a Boroszlán tanösvény. Ezen kívül számos jelzett túraútvonal is keresztülhalad Bakonybélen, kisebb-nagyobb kirándulásokra hívva a csendre, nyugalomra, vagy aktív kikapcsolódásra vágyókat és a természet szerelmeseit.

A csodálatos természeti környezet és gazdag helytörténeti értékei tették kedvelt kiránduló központtá a települést. Pápavár és Tevelvár sáncai őskori eredetűek. Jelentős halomsírmező van a Száraz-Gerence keleti oldala táján, a Százhalomnál, a Várhegy pedig máig őrzi a Podmaniczkyak félelmetes rablólovag várának, Bakonyújvárnak a falmaradványait.

1018-ban Szent István király alapított monostort a mai Bakonybél környékén. A bencés rend 1754-ben épült, ma is álló barokk temploma és kolostorépülete szép arborétumával ősi hangulatot ad a környezetnek.  A templom mellett a Szent Günther Zarándokudvar várja a megpihenni vágyókat.

Szent Gellért és Szent Günther remeteségének helyét őrzi a Borostyán-kút (Szent-kút) kápolnája a stációkkal valamint a Kálváriával. A kápolna előtt három forrás fakad, amelyeket kőből rakott medencével foglaltak kútházba. Vizük egy tavat táplál.

A falu központjában található Bakonyi Erdők Házában természetvédelmi és erdészeti gyűjteményt tekinthetnek meg az érdeklődők, a Tájház pedig a főként erdőművelésből és famegmunkálásból élő bakonybéliek régi hagyományaival, mindennapjaival ismerteti meg a látogatót.