Bakonyoszlop egy kisközség Veszprém megyében, a Zirci járásban, Zirctől 10 kilométerre. Az Északi-Bakonyban, a Dudari-patak völgyében, környező hegyek lábánál fekszik. A 82. számú főútról Bakonyszentkirályon át közelíthető meg, de Zircről Dudaron keresztül is elérhető.

A győri múzeumban őrzött pattintott, csiszolt kőeszközök tanúsága szerint már a csiszolt kőkor embere is lakott itt. A bronzkor embere is élt falunk területén kb. 3000 éve. A honfoglaló magyarok szláv lakosságot találtak a Bakonyban. Oszlop lakói is szlávok voltak valószínűleg, mint a Bakony lakói általában, később azonban beolvadtak a magyarságba. A település a középkorban is lakott volt, majd a török uralom alatt elnéptelenedett. Az 1700-as évek végén az Eszterházy család németajkú sváb telepeseket hozatott, akik újranépesítették a falut. Ezt a letelepedést a mai családnevek Wolf, Meiszter, Bittmann, Baumgartner, Hellebrandt, stb jól érzékeltetik. Ezek a családok mára teljesen elmagyarosodtak, de úgy, hogy még mindig őrzik a régi hagyományokat, beszélik a sváb nyelvet, valami kapcsolatot tartanak a kintiekkel. Ezt a kötődést fejezi ki a község újkori címere, amely ún. beszélő címer, amelynek jelentése egyértelmű utalást tartalmaz a címertulajdonosra, vagyis Bakonyoszlopra.

A faluban sem iskola, sem óvoda nem működik, de a szomszédos településen működik mindkét intézmény, a gyermekek oda járnak, a buszon az önkormányzat biztosít kísérőt.

Bakonyoszlop nagy része német ajkú. Az önkormányzattal a német kultúránkat, a hagyományainkat szeretnénk megőrizni, és ápolni, segíteni minden módon. Az egyik legfontosabb cél pedig a kint élő svábokkal a testvérkapcsolat kialakítása, megtartása.