Balatonkenese történelme a régmúlt időkre nyúlik vissza. Csittény-hegy oldalában bronzkori leletek kerültek elő, mely az őskor óta kedvelt lakott helynek mutatja Kenesét. A település több pontján római időkből származó sírokat, leleteket találtak, melyek azt jelzik, hogy a honfoglalás előtt is már lakott volt ez a vidék. 1000 környékén ajándékozták a veszprémvölgyi apácáknak 7 másik településsel együtt. Eredeti neve Knésa, amely később változott Kenesére (az 1528-ban kiadott Tabula ungariae is ezen a néven tünteti fel), majd Balatonkenesére.

Megfordultak erre a tatár, majdan török hordák, ezen történelmi megpróbáltatások emlékét őrzik a magaspart oldalába vájt "lakhelyek", amiket a néphagyomány Tatárlikaknak nevez. 1532-ben országgyűlést tartottak Kenesén.1846-ban a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal, először Balatonkenesén kötött ki.

A első temploma a mai reformátua templom helyén eredetileg  1231-ben épült, tornya gótikus stílusú volt, a török pusztítás után átépítették barokk stílusban. A templom mellett emléktábla őrzi Mosonyi Márton prédikátor emlékét, akit 1700-ban elűztek, de később a kurucok visszahoztak. A katolikus templom késő barokk stílusban épült 1819-ben. A toronyban lévő legnagyobb harangot Szent István király és Orbán pápa képe díszíti. A főoltár képe (Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának) Pribék István adományaként került a templomba. A mennyezet freskóit Graits Endre festőművész készítette 1907-ben.

A hatvanas évektől kezdve az M7-es autópálya megépüléséhez kapcsolódóan javuló megközelíthetősége miatt turisztikai szempontból egyre fontosabbá vált. A SZOT és a Magyar Posta is itt építtetett üdülőközpontokat. A hetvenes évektől, ahogyan az egész balatoni régióban, fellendül a magánüdülés is.

2009. július 1-je óta város. 2012.december 21-én Balatonakarattyát önálló községgé nyilvánították a 2014. évi önkormányzati választás napjával.

(Forrás:wikipedia.hu)