Neve a "csurgó" főnévből keletkezett, a település ugyanis valamikor egy csörgedező forrás vagy víznyerőhely mellé épült. A "Fehérvár" előtag talán Székesfehérvár (Fehérvár) közelségére utal. Más feltevések szerint a község határában álló egykori várról, "fehér" előtagját pedig a Somogy megyében lévő Csurgótól való megkülönböztetésként kapta.

Fehérvárcsurgó és környéke ősidők óta lakott hely, amit az újkőkori, kora vaskori és a római korból származó leletek sokasága jelez: Gaja-völgyi újkőkori telepek, a Vár-hegyen talált kora vaskori földvár, a falutól északra található kunhalmok, Szilvakút és Azsókút területén talált római téglák és pénzek. Itt találhatók a római Pannonián áthaladó utak csomópontjában álló római település Osones romjai is. A fennmaradt krónikák, Anonymus leírása alapján a környék Árpád vezér törzsének szállásterülete volt.

Nevének első említése az oklevelekben 1236-ból való. Ekkor Chyrgov alakban írták, de neve előfordult a későbbiekben Chorgou, Churgo, Chorgo, Churggo, Chiorgo, Czwrgo stb. alakokban is.

Csurgó (1903-tól Fehérvárcsurgó) nagyközségi rangot kapott, az 1871-86 közötti, községek rendezéséről szóló törvény alapján. Ekkor kapta a Fehérvárcsurgó nevet a Somogy vármegyei Csurgó településtől való megkülönböztetése végett. A névválasztásnál számításba jött a Bakonycsurgó, Vámoscsurgó(a középkorban itt hídvámot kellett fizetni a Gaja-patakon) elnevezés is. Szintén 1903-ban épült meg a mai Polgármesteri Hivatal épülete, mely azóta is a helyhatóság épületeként funkcionál.

Az I. világháborúban a fehérvárcsurgóiak is teljesítettek frontszolgálatot. A II. világháború idején 1944-ben Fehérvárcsurgó is hadszíntérré változott, közel három hónapig harc folyt itt, a települést 45 alkalommal érte légitámadás, és teljesen lakatlanná vált. 1945-ben a visszavonulásukkor a németek felgyújtották.

1945-ben a településen is megalakult a földigénylő bizottság, és 1946 nyarára befejeződött a földosztás. Ugyanebben az évben megalakult a településen a Földművesszövetkezet is. A termelőszövetkezet foglalkozott virágtermesztéssel, állattenyésztéssel, és növénytermesztéssel is. Egy rövidebb ideig a lakosságnál divatban volt a selyemhernyó-tenyésztés is. Itt kell megjegyezni azt, hogy a fehérvárcsurgói káposzta messze földön híres volt, és a falu lakosságát még a közelmúltban is gyakran nevezték pulutykásoknak. Erre az alkalomra szervezték meg 2008-ban, első alkalommal a Tóparton a Rutya Fesztivált, ahol káposztából készült ételek készítésével versenyeztek a csapatok. A móri születésű Wekerle Sándor, hazánk első polgári származású miniszterelnöke jegyezte meg a településről, hogy "a csurgói káposzta magva külföldön is igen keresett árucikk". Innen eredeztethető ez a falucsófoló: "Csurgóiak nagy hasába, békát főznek káposztába." Itt megjegyezhetjük azt is, hogy a környékbeli települések lakóinak is volt egy-egy humoros neve. A Magyaralmásiak a tormások, a Sárkeresztesiek a savósok, a Csákberényiek a bugylisok, a Sörédiek a magbékások, a Zámolyiak a bornyusok, a Csurgóiak pedig a pulutykások.

Az 1971-ben létesített Fehérvárcsurgói-víztározó a falu egyik büszkesége, az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. A tóban lévő halak rekordfogásokat ígérnek: harcsa 78 kg és 218 cm, ponty 14 kg. Ezenkívül kedvelt fürdőhely, télen pedig a korcsolyázásnak lehet hódolni. A víztározó átlagos mélysége 4&ndash7 m között van, maximális feltöltés esetén 223 Ha-ra növelhető.