Hajmáskér község Veszprém megyében, a Veszprémi kistérségben. Népesség: 3089 fő, 2021. januári adat

Neve először az 1343-as feljegyzésekben szerepel. A helynév előtagja a hagyma szóból származó nyelvjárási hajmásból, az utótagja pedig a Kér törzsnévből származik, Ez azt jelenti, hogy őslakói a honfoglaló hét törzs egyikéhez, a Kérhez tartoztak /végvár őrzők/. A középkortól 1848-ig a veszprémi püspökség faluja volt, temploma 1747-ben épült, melynek tornyát utólag 1774-ben építették hozzá. 

A századfordulón épült meg az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb tüzérlaktanyája, melyet a szovjet csapatok kivonulásáig katonai objektumként használtak. A laktanya közelében található az első és második világháborús katonai hősi temető.
Az öthektáros területen fekvő, háromszintes, összesen hatezer négyzetméter alapterületű kastély 1906-ban, az Osztrák-Magyar Monarchia idején császársági és királyi tüzérségi "lövőiskolának" építették. Ezzel végleg intézményessé vált a vidék évszázados katonai jellege. A tüzérségi lövőiskola, lőtér, a "tábor" és létesítményei a monarchia állítólag legnagyobb katonai telepének, egy valóságos modern városnak a megteremtését jelentették.
A hatalmas, soképületű hajmáskéri katonai bázist a Monarcia építette, majd a Ludovika Akadémia egykori tisztjei kiképző gyakorló oktatókká váltak a táborban. A Ludovika Akadémiát 1944-ben Németországba telepítették, majd meg is szüntették. Hivatalosan Magyarországon a tisztképzést le is állították.
1944-ig a németek, majd a magyarok, 1945 után a szovjet hadsereg használta egészen 1990. november 15-ig.
Akkoriban úgy mondták, Oroszország fővárosa Magyarországon Hajmáskér = Kis-Moszkva.
Az országból való kivonuláskor az első szovjet katonai szerelvény Hajmáskérről indult.
Az 1989 óta üresen álló épület, 1998-ban került az önkormányzat tulajdonába, miután az ÁPV Rt.-nek nem sikerült rá vevőt találnia. A régi épületek kis részének felújítása, és funkcióval ellátása megtörtént, a nagyobbik rész még felújításra, hasznosításra vár.

Forrás: hajmasker.wikimapia.org