A Bakony hegység és egyben a Dunántúl legmagasabban fekvő települése Veszprémtől 18 km-re, Zirctől 12 km-re van közúton. A 650 fős község 85%-ban német nemzetiségű, a többi a magyar nemzetiségű "kisebbség". Hárskút 1956. július 1-jén egyesült az addig külön közigazgatáshoz tartozó Hárságy és Gyertyánkút pusztákkal. A község környékén található számos karsztforrás közül a legjelentősebb az Anti-forrás, mely a szomszédos településeket is ellátja kiváló minőségű vízzel. Több barlangot is felfedezhet az idelátogató (Rendkő barlang, Borzás-hegyi barlang). A környék természeti adottságai révén lehetőséget biztosít sportolásra, a szabadidő hasznos eltöltésére, a növény- és állatvilág megismerésére. A turisták télen-nyáron szívesen járnak erre, a sok élmény kárpótol minden fáradtságot.
Hárskút látnivalói közé tartozik több emléktábla is, de legjelentősebb a falumúzeum, melyben a kitelepítés 50. évfordulójára a Helyi Kisebbségi Önkormányzat a faluban gyűjtött régi használati tárgyakból, berendezésekből, népviseletből "Nagyszüleink élete és szokásai" címmel kiállítást szervezett, mely a mai napig is látogatható. A Hárskúti Hársfa Német Nemzetiségi Egyesület dalköre évente számos hazai és külföldi meghívásnak tesz eleget. Ezen kívül 2002-ben Nemzetiségi Gyermektánccsoport is alakult a helyi tanulókból. Szépen felújított, modern katolikus temploma is van Hárskútnak. Több éve hagyománnyá vált, hogy Pünkösdkor megrendezik a német nemzetiségi napokat.