Iszkaszentgy&oumlrgy neve 1691-ben jelenik meg egy k&oumlrpecs&eacuteten akkori neve &quotISKA ZENT GIORG&quot, amely ekkor m&aacuter az Am&aacuted&eacute csal&aacuted birtoka.A kast&eacutely legr&eacutegebbi r&eacutesz&eacutet 1735-ben &eacutep&iacutettette Amad&eacute Antal, a keleti mell&eacuteksz&aacuternyat &eacutes a kaput pedig Amad&eacute T&aacuted&eacute &eacutep&iacutettette 1764-ben. A k&oumlzponti &eacutep&uumllet alapja val&oacutesz&iacutenűleg egy 18. sz&aacutezadi kast&eacutely lehetett. 1800-ban a kast&eacutely a Bajz&aacuteth J&oacutezsef veszpr&eacutemi p&uumlsp&oumlk tulajdon&aacuteba ker&uumllt, aki 1820-ban jelentős &eacutep&iacutetkez&eacutesekbe fogott. A fősz&aacuterny k&eacutet v&eacuteg&eacutet bőv&iacutetette oldalir&aacutenyban, klasszicista st&iacutelusban. 1840 k&oumlr&uumll a park felőli homlokzat ny&iacutel&aacutesai &uacutej kőkeretet, kaptak, melyek terveit val&oacutesz&iacutenűleg Langmasy Mih&aacutely &eacutep&iacutetőmester k&eacutesz&iacutetette.
1870-ben Bajz&aacuteth J&oacutezsef unoka&oumlccs&eacutenek l&aacuteny&aacutenak h&aacutezass&aacutega r&eacutev&eacuten ker&uumllt a Pappenheim gr&oacutefok birtok&aacuteba a kast&eacutely, jelentős &aacutet&eacutep&iacutet&eacutese gr&oacutef Pappenheim Siegfried nev&eacutehez k&oumltődik 1904 &eacutes 1909 k&oumlz&oumltt, melynek k&oumllts&eacutegeit feles&eacutege, K&aacuterolyi Erzs&eacutebet hozom&aacutenya fedezett. Elbontott&aacutek a nyugati mell&eacuteksz&aacuternyakat, &eacutes hely&uumlkre egy emeletes, gazdag kőszobr&aacuteszati d&iacutesz&iacutet&eacutesű neobarokk &eacutep&uumlletet &eacutep&iacutetettek, d&iacuteszes ablak- &eacutes erk&eacutelyr&aacutecsokkal, az emeleti ablakok f&oumll&oumltt kőfejekkel, a k&oumlz&eacuteprizalit f&oumll&oumltt alakos szoborkompoz&iacuteci&oacuteval. Az &aacutet&eacutep&iacutet&eacutes Gabriel Seidl m&uumlncheni &eacutep&iacutet&eacuteszprofesszor tervei szerint val&oacutesult meg.
A Pappenheim csal&aacuted eg&eacuteszen a m&aacutesodik vil&aacutegh&aacutebor&uacute v&eacuteg&eacuteig birtokolta a kast&eacutelyt, ut&aacutena k&oacuterh&aacutez, menek&uumlltsz&aacutell&aacutes, Beszkart &uumld&uumllő, az ཮-es &eacutevekben munk&aacutessz&aacutell&oacute. Az 1960-as &eacutevekben a helyi tan&aacutecs&eacute lett. M&eacuteret&eacutere val&oacute tekintettel itt kapott helyet a hivatal, a helyi rendőrőrs, egy vegyesbolt, gy&oacutegyszert&aacuter &eacutes a posta is, majd a művelőd&eacutesi h&aacutez, a k&oumlnyvt&aacuter, a mozi &eacutes az &aacuteltal&aacutenos iskola, valamint szolg&aacutelati &eacutes b&eacuterlak&aacutesokat is kialak&iacutetottak benne. A kast&eacutely fel&uacutej&iacutet&aacutesa 1985-ben kezdőd&oumltt, restaur&aacutelt&aacutek falfestm&eacutenyeit is. 1995-ben a KVI tulajdon&aacuteba ker&uumllt, jelenleg az &eacutep&uumllet hasznos&iacutet&aacutesra v&aacuter. A neobarokk &eacutep&uumlletr&eacuteszben műk&oumldik mai napig is az &aacuteltal&aacutenos iskola. 1994-ben itt forgatt&aacutek a Megint tan&uacute c&iacutemű film egyik - &quotlibacombos&quot - jelenet&eacutet.

forr&aacutes:&nbspgeocaching.hu