Várkapitány: Amberger Dániel

Belépő árak:

• Felnőtt: 700 Ft
• Diák/nyugdíjas: 500 Ft

A nyitvatartás:

Hétfő: ZÁRVA

Novembertől - Februárig (téli nyitvatartás): 9:00 - 16:00

Március és Október (tavaszi és őszi nyitvatartás): 9:00 - 17:00
Áprilistól - Szeptemberig (nyári nyitvatartás): 10:00 - 18:00

Várvezetés

A cseszneki vár a továbbiakban is biztosít várvezetéseket vendégei számára, annak érdekében hogy minél több hasznos és érdekes információval gazdagodhassanak!
A szolgáltatás kapcsán érdeklődjenek Amberger Dániel várkapitánynál!
Tel.: 06/70-291-3990

E-mail: csesznek.varkapitany@gmail.com

A várbelépők a vezetés árát nem tartalmazzák!

Kérjük Önöket, hogy ezen igényüket próbálják előre jelezni, mert az azonnali várvezetéseket nem tudjuk minden nap garantálni!

Kutyabarát vár!
A cseszneki vár területére mindenki magával hozhatja házi kedvencét! A pénztárnál vizet biztosítunk! A kutyákat csak pórázon vezetve szabad az erődítmény falain belül tartani!

A cseszneki vár  rövid története

Csesznek vára a 82-es Győr-Veszprém főút mellett egy hatalmas mészkőszirten található. Az erődítmény pontos építési dátumát nem ismerjük, vélhetően a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak egyik új erőssége lehetett.

A vár első írásos említése XIII. századból való. A források szerint építtetője és első tulajdonosa Cseszneki Jakab volt. Később – Károly Róbert idején – Csesznek királyi várrá vált, amelyet aztán Zsigmond királyunk a Garai családnak adományozott.

A Garaiak a várat gótikus stílusban átépítették és ekkor Csesznek tekintélyes lovagvárrá vált. Az idő előre haladtán az erődítmény többször is gazdát cserélt. Birtokolta Szapolyai János, Török Bálint és Bakics Pál is.

A török hódoltság időszakában, Veszprém eleste után Csesznek is végvárra vált. Ezen időszakban a legkiemelkedőbb várkapitánya Wathay Lőrinc volt, akinek fia, Wathay Ferenc a középkori magyar irodalom egyik fontos alakja.

Az Oszmán Birodalom visszaszorítását követően Csesznek a Rákóczi-fele szabadságharcban meghatározó utánpótlási csomóponjává vált a kurucoknak. Ráadásul a vár falait még ekkor is ostromolták, ám a magyar vitézek hősiesen és sikeresen védték bázisukat a labanc seregekkel szemben.

A cseszneki vár utolsó és talán legkiemelkedőbb virágkora a XVIII. században, az Esterházyak idején volt. Ekkor nyerte el az épületegyüttes a legnagyobb kiterjedését és barokk stílusjegyeit.

A másik kiemelkedő időszakát az Esterházy család grófi ágához kötjük, akik a középkori várat barokk várkastéllyá bővítették. Az 1700-as évek közepére épült ki a legnagyobb terjedelmében a cseszneki vár, ám a nemesi család I. Eszterházy Ferenc halálát követően életvitelszerűen már nem tartózkodott a falak között. Számukra a vár a továbbiakban csak, mint uradalmi begyűjtőhely és raktározási célokat szolgáló épület volt. 1810-ben egy földrengés és 1820 körül egy tűzvész is jelentősen megrongálta az épületegyüttest – ekkor vált romvárrá.

A vár régészeti kutatása 1967-ben kezdődött és mára az erődítmény jelentős részét feltárták. Napjainkban Cseszneknek és a környéknek az egyik jelképe, legfontosabb turisztikai attrakciója. Folyamatosan szépül, egészül ki új elemekkel, annak érdekében, hogy minden kedves látogatónak kellemes kikapcsolódást nyújthasson.