A községet 1262-ben említi egy oklevél "Villa Igku" néven, ami pogány áldozati kőre utal (zu dem Heiligen Stein &ndash mondták rá a németek), amelyet elfeledve később Hegykővé alakított a népi etimológia.

A leggazdagabb honfoglalás előtti és középkori történeti múlttal rendelkező Sopron megyei községek egyike. A Kr. e. 3.és 2. évezredben lakott volt, az erdőirtások helyén bronzkori település maradványai kerültek elő. Egy római kori település emlékeit is őrzi a soproni múzeum. A Nemzeti Múzeum régészei a honfoglalás előtti időből származó germán temetőt tártak föl 1969-ben. A honfoglalás után a terület a Kér törzs, később a soproni vár tulajdona lett.

A lakosság többsége római katolikus vallású. A rendezvények közül kiemelkedik az évente májusban megrendezésre kerülő Gasztronómiai és Bornapok, júliusban a Tízforrás Fesztivál, augusztusban a Hegykői Vígasságok, október első hétfőjét megelőző vasárnap pedig a Szent Mihály-napi Búcsú, majd hétfőn az országos kirakodóvásár.