Úrhida
- Település
- 2017. 04. 28. 18:24
- 2017. 04. 28. 18:24
- 5757
Úrhida község Fejér megyében, a Székesfehérvári járásban. Tengerszint felett 123-191 méteren, völgyekkel tagolt halmon fekvő 1000 éves település. Úrhida Székesfehérvár agglomerációjában található, ezért az utóbbi években jelentősen megnőtt a község népessége a szuburbanizációnak köszönhetően. E település a nyugalom, a csendes békés vidék megtestesítője, bár nem kímélte a történelem vihara, pozitív kisugárzása, szerethetősége ősidők óta vonzotta az idetelepülőket.
A település már a honfoglalást megelőző időszakban létezett, valamivel a mai fekvésétől ÉK-re a Sárvíz partján. Szent István idejéből származtatott oklevél tanúsága szerint a "civitas" elnevezés utal arra, hogy fontos út, híd védelmére itt valószínűleg földvárat építettek. A falu első írásos említése egy 1009-ben készült majd 1257-ben átírt oklevélben történik, amelyben István király Fülét, Úrhida kerületéből, a Veszprémi püspökségnek ajándékozta, ebben az átiratban a település uhida néven szerepel. Később is időről időre egy-egy iratban említésre kerül a település. Mint például az 1323-as oklevél amely szerint a Veszprémi püspökség birtokában van, ebben említik Szt. Miklósról elnevezett templomát is. 1401-ben egy Zsigmond királyi oklevélben az itt lévő malom kerül említésre. 1478-as fehérvári keresztes konvent oklevele leírja, hogy az úrhidai híd, az úrhidai víz felett, az azonos nevű településen áll. Vámot a veszprémi Albert püspök és fehérvári káptalan jogosult szedni.
A falu sorsát az 1543–1560 Fehérvár közelsége, illetve a török dúlás határozza meg. Források szerint 1560-ban kihalt. 1582-es adat szerint az úrhidai malom Batthyány Ferenc-Orbán birtok volt. A török idők után 1702-es forrás szerint Madocsányi családé, majd 1740-től a fehérvári Vörös családé Pentelével együtt. A Farády Vörös család, az alig lakott területen szőlő telepítést végzett, és a területeket bérletbe adta. A bérlők ősztől-tavaszig kinn laktak, azután egyesek itt kinn maradtak végleg, lassan így megindult a falu újra benépesülése. 1757–1810 között 41 családfőt jegyeztek az anyakönyvbe. A II. József féle összeírás 112 házat említ. 1815-ből ismert a szőlőhegy rendtartása, ami szigorúan szabályozta az ültethető növényeket, fákat, állattartást, a jó bor hírének megőrzése érdekében. Az 1831-eskolerajárvány a községet sem kímélte az akkori 192 lakosból 23 lett beteg, és 3 halt meg.
Az önállóságát a község 1990-ben nyerte vissza. Az utóbbi 10 évben jelentős fejlődés történt, Felavatásra került a faluház, az utak nagy része aszfaltozott lett, kisebb lakóparkok épültek, "egészségház" készült, gyógyszertár üzemel, felújításra, átépítésre került az önkormányzat épülete...

Események
Összes eseményLátnivalók (80 darab)
Összes

Római katolikus plébánia, Szent István király templom


Szentkirályszabadjai Református Templom és gyülekezet

