Csehbánya

Csehbánya egy németajkú kis település a Magas-Bakonyban, megkapóan szép környezetben, a Torna patak erdőktől övezett völgyében.

A faluba 4 km hosszú aszfaltozott út vezet, mely 1963-ban készült el, Városlődnél ágazik el a 8. számú főútról. 

A falu határa Németbánya, Szentgál, Városlőd és Kislőd határával szomszédos.
A község neve fordítás eredménye, amely az alapítók nemzetiségére, illetve eredeti lakhelyére utal. Az üveghuta alapítása, és ezzel együtt a település történetének kezdete, 1761-re tehető. Ekkor a pillei hutamester, Adler Ferdinánd engedélyt kapott a veszprémi püspöktől egy új huta létesítésére. Az új üzembe magával hozta Pilléről a cseh származású üvegkészítő szakembereket is. Az eddigi kutatások eredménye szerint az üveghuta 1760-1796 között működött. Különböző alakú és nagyságú poharakat, palackokat, valamint kerek ablaküvegeket készítettek fehér és zöld színben. Miután 1796-ban püspöki utasításra, feltehetően az erdők védelmében, be kellett fejezni az üvegkészítést, a munkások egy része Németbányára, Lókútra, Pénzeskútra költözött, de a település Városlőd pusztájaként továbbra is megmaradt. Az 1869-es népszámlálás idején viszont már önálló helységként szerepelt.
Az üveghuta megszűnte után, az itt élők megélhetési forrása a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás lett, néhányan a bányászatban vagy az iparban helyezkedtek el.
Csehbányán az 1830-as évektől tudunk iskoláról. Ebben az időben a tanulók, szüleik és a tanító egyaránt németül beszéltek. 1963-1975 között történt az iskola fokozatos bekörzetesítése Városlődre. A csehbányai gyerekek ma Városlődre járnak óvodába és iskolába.
Bár Csehbánya jelenleg a Városlődi Körjegyzőséghez tartozik, a község teljesen önálló, az irányítást, a gazdálkodást saját képviselő-testülete végzi.
Városlőd és Csehbánya között csaknem félúton, alig száz méterre a bekötőúttól találhatók a hajdani Hölgykő várának nyomai. A várat, mely a bakonyi erdőispánság egyik székhelye volt, először 1321-ben említik az oklevelek. Utolsó várnagya valószínűleg Giczi János volt. Nagy Lajos 1378-ban kelt oklevele már arról tesz említést, hogy a várat a Karthauzi szerzetesek kapták meg lebontásra a királytól. Köveiből épült fel a városlődi karthauzi kolostor. A hajdani várból ma már csak egy ciszterna nyomai láthatók. A sziklafalon emléktábla idézi az első bakonyi erdőispánságot.

Községünk természeti adottságainál fogva, két részből áll, melyeket egymástól egy körülbelül 1 km hosszú erdőszakasz választ el.Községünk lakossága jelenleg 283 fő. A településen a régi mesterségek még ma is jelen vannak, a lakosok aktívan őrzik sváb hagyományaikat. A városok forgalma és a túlhajtott életmód egyre több családot &bdquokerget&rdquo ki a szabadba, vidékre, a természet közelébe. Most már kevésbé vonzó a város forgataga, így a helyi fiatalok sem akarnak elköltözni, inkább keresik annak lehetőségét, hogy községünkben maradhassanak, itt alapíthassanak családot. Rajtuk kívül sok más, messziről jött vendég számára kedves a Bakony, így az ország minden pontjáról megtalálnak bennünket, s eljönnek hozzánk. A friss, tiszta, sokak szerint &bdquogyógy&rdquo levegő sokakat csábít a településre pihennek, túráznak, vagy éppen letelepednek nálunk.

forrás: csehbanya.hu

'Csehbánya' cikk borítóképe
A térkép megjelenítéséhez hozzá kell járulnia a sütik kezeléséhez!

Látnivalók (80 darab)

Összes

Szálláshelyek (80 darab)

Összes

Szolgáltatások (80 darab)

Összes