Egyházaskesző

Egyházaskesző, Kossuth Lajos u. 76.

Pápától északnyugatra 15 km-re fekszik a falu. Északra a Rába folyó, délkeletre a Marcal folyó folyik. A Veszprém-Vas-Győr megyehatárok közelében, a Rába és a Marcalközött fekszik a 620 főt számláló község.

Neve az ótörök eredetű Keszi törzsnévből származik, s mivel egyházas, templomos hely volt, ezért kapta az egyházas előnevet. Első okleveles említése 1361-ből származik, Várkeszővel együtt. A győri püspökségtulajdona volt, a keszői várhoz tartozott. Lakói a földművelésen kívül kosárfonással, kenderfonással és szövéssel is foglalkoztak.

Római katolikus temploma késő barokk stílusban épült 1782-ben. Műemléke még a templom mögötti parkban lévő Szentháromság-szobor, melyet 1896-ban ezredévi emlékül a teljes Szentháromság tiszteletére állítottak.

A településen több népi műem­lékház volt, alig maradt meg néhány belőle. Ilyen például a Kossuth u. 91. sz. alatti, mely fésűs beépítésű ház, homlokzata oromzatos, 1892-es évszámjelzéssel.

A szomszédos Várkesző határában még láthatók a győri püspök Rába-parti várának maradványai. Az évszázadokon át fontos vár falait valószínűleg az egyházaskeszői bányákból kitermelt kövekből építették. Mindkét község plébániája a győri egyházmegye rábaközi főesperességéhez tartozik, de maguk a falvak ősi Vas vármegyei települések, amelyeket csak a 20. század során csatoltak Veszprém megyéhez.


Forrás: wikipédia

'Egyházaskesző' cikk borítóképe
A térkép megjelenítéséhez hozzá kell járulnia a sütik kezeléséhez!

Látnivalók (80 darab)

Összes

Szálláshelyek (80 darab)

Összes

Szolgáltatások (80 darab)

Összes