A Balaton-felvidék egyik csodálatos medencéjében, a Vázsonyi-medence keleti részén, a Veszprém–Tapolca közti 77-es főúttól délre fekszik, Veszprémtől 14, Balatonfüredtől 10 km távolságra. Tótvázsony és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén kőkori, késő rézkori, késő bronzkori felfedezések kerültek napvilágra.

Később a kelták, rómaiak, azután az avarok telepedtek meg környékén.

Tótvázsony Árpád-kori település. Nevét már 1082-ben megemlítették egy oklevélben Touthwasun néven.

A település első ismert birtokosai a 11–13. századokban az Atyuz nemzetség, majd az Igmánd nemzetségtagjai voltak, azt követően 1309-től az Essegvári családé lett.

A török hódoltság idején a falu lakossága a kettős adóztatás folytán mérhetetlenül megfogyatkozott, később 1665–1679 között Tótvázsonyt már a néptelen települések közt említették, azonban hamarosan újranépesült és 1671-től immár újra a lakott települések közt említették

A Rákóczi szabadságharc közben 1707 februárjában Tótvázsonytól pár kilométerre nyugatra Győri Nagy Jánoskuruc dragonyosezrede a megyei nemesi- és telekkatonasággal kiegészülve csapott össze az osztrák Rabutin-hadtesttel. Tótvázsony az ezt követő időszakban az Oroszy család kizárólagos birtokában volt.

A török küzdelem után, 1720–1730 között, ezután 1722–1723-ban a néptelenné vált falvakba, köztük Tótvázsonyba is Németországból, Baden-Württemberg tartományból érkeztek telepesek.

1910-ben 1623 lakosából 900 magyar, 721 német volt. Ebből 1338 római katolikus, 223 református, 36 evangélikus volt.

A 20. század elején Veszprém vármegye Veszprémi járásához tartozott.

Forrás: wikipédia