Az istállótrágya valamennyi szerves anyag közül a legteljesebb értékű trágyaanyag. Hatása a talajra és a termelt növényekre egyaránt kiterjed, ennek következtében a talajszerkezet javul, a termésmennyiség fokozódik, a termelés biztonságosabbá válik.

Mivel az istállótrágya a talaj mikroszervezeteit is táplálja, hatására olyan biológiai viszonyok alakulnak ki, amelyek a talajba juttatott műtrágyák érvényesülését is fokozzák. Az istállótrágya a háziállatok szilárd és híg ürülékének szerves alomanyagokkal kevert tömegéből áll. A friss trágya kerti felhasználásra még nem alkalmas, mert sok el nem bomlott szerves anyagot tartalmaz, amely a talajéletet inkább hátráltatná, mint fokozná.

Ezért a friss istállótrágyát kazlakba összerakva néhány hónapig érlelni kell. Ezalatt baktériumos bomlási folyamat megy végbe, amíg a trágya többé-kevésbé egynemű, nem kellemetlen szagú anyaggá érik.100 kg istállótrágya 0,5 kg nitrogént, 0,25-0,30 kg foszfátot és 0,5 kg kálit tartalmaz. Az istállótrágya tehát elsősorban nem tápanyagpótló trágyaanyag, hiszen 2-2,5 kg pétisóval tudunk annyi nitrogént juttatni a talajba, mint 100 kg istállótrágyával. Ezzel szemben a humusz fokozásával pótolhatatlan szolgálatot tesz a gyümölcsöskert talajéletének serkentésében.

Az istállótrágyát lehetőleg ősszel kell kiszórni és ásással a talajba forgatni. Így a szerves anyag tavaszig elbomlik, a tápanyagok pedig a növények gyökerei számára felvehetővé válnak. Kötött talajon 2-3 évenként, homoktalajon 1-2 évenként célszerű istállótrágyázni. Kötött talajon egyszerre 3-4 q istállótrágyát szórjunk ki 100 m2-enként, míg homokon ugyanerre a területre egyszerre 1,5-2 q is elegendő.

Sajnos az istállótrágya egyre nehezebben szerezhető be, sőt egyes városokban - egészségügyi okokból - a szállítása is tilos. Így a gyümölcsöskertek tulajdonosai nehezen jutnak hozzá, és arra kényszerülnek, hogy más szerves anyagok felhasználásával igyekezzenek elérni azt a kedvező hatást, amelyet a megelőző évtizedekben az istállótrágya nyújtott.

A melegágyi föld szintén a gyümölcsöskertek kitűnő szerves trágyája. Ezt palántanevelő zöldség- és virágkertészetekből szerezhetjük be. Minthogy föld és istállótrágya keverékéből áll, ugyanúgy tartalmazza a kerti talaj feljavítását szolgáló elemeket, mint az istállótrágya. A melegágyi föld gyakran fertőzött különböző betegségekkel és kártevőkkel. A kertészek éppen emiatt adják el a már használt melegágyi földet és cserélik ki friss táptalajra, vagy - ha módjuk van rá - fertőtlenítik.

A gombatrágya - a gombatermelő pincékből, fóliasátrakból kikerülő, letermett termőközeg - is kitűnő szerves trágya. Az elterjedt tévhiedelemmel ellentétben semmivel sem tartalmaz kevesebb tápanyagot, mint az érett istállótrágya.

A tőzegelt fekáltrágyát úgy készítik, hogy az árnyékszékben összegyűlt emberi ürüléket tőzeggel keverik. Erre a célra havonta és személyenként 2 kg tőzeg szükséges. A tőzegelt fekál teljesen bűz- és fertőzésmentessé válik; könnyen villázható és szállítható. A kitermelt fekáltrágyát értékesítés és felhasználás előtt 2-3 hónapig még prizmában érlelni kell. Nagy tápanyagtartalma miatt jóval kevesebb (1,0-1,5 q/100 m2) szükséges belőle, mint az istállótrágyából.

A baromfi- és galambtrágya igen heves hatású, ezért más szerves anyagokkal, például komposzttal, földdel, lombbal keverve célszerű felhasználni. Sertéstelepek közelében beszerezhető a tőzegelt sertéstrágya is, amely ugyancsak a heves trágyák közé tartozik.

A tápanyagokkal dúsított tőzeg. Az üdülőterületi belterületi - főként kisebb - gyümölcsöskertek kedvelt szerves trágyája. Ez javítja a talaj fizikai szerkezetét és egyúttal táplálja is a fákat. Nagy víztartó képessége miatt a talajok vízháztartását egyenletessé teszi (ez nagy előny, mert a tőzeggel trágyázott talaj egyik vasárnaptól a másikig tartja a nedvességet).

A műanyag zsákokban forgalomba hozott dúsított tőzegből 100 m2 területre 5-6 q-át használjunk fel két-három évenként.

Kerti komposztot is készíthetünk. Erre a célra a kertben található valamennyi szerves hulladékanyag jól felhasználható. Jelöljünk ki a komposztkészítés céljára a kert egyik sarkában egy lehetőleg árnyékos helyet. Itt halmozzuk össze a gyümölcsfák zöldválogatásakor nyert nyesedéket, a zöldborsó és zöldbab szárát, a fel nem magzott gyomnövényeket, a lekaszált füvet, a konyhai és az egyéb szerves hulladékot. A szerves anyagot rétegesen rakjuk össze. Minél vegyesebb az alapanyag, annál gyorsabb a bomlási folyamat. A gyümölcsöskertben létrejött szerves anyagok közül a dió- és a vadgesztenyefák lombja és kopáncsa ne kerüljön a komposztba, mert a bennük levő juglon nevű vegyületnek a növények növekedését gátló hatása van. Nem szabad a komposztba rakni a felmagzott gyomnövényeket, mert a magvak elfekszenek és a talajba jutva újra gyomosítanak.

Tilos a komposztba keverni gombás betegségekkel vagy vírussal fertőzött növényi részeket. Végül - természetesen - nem való a komposztba a szervetlen hulladék (konzervdoboz, üveg, műanyag, papír, szénsalak stb.), mert ezek nem bomlanak el. A komposzthalmot körülbelül 1,5 m magasságig halmozzuk fel, majd vékony földréteggel fedjük be. A szerves hulladék - különösen, ha állandóan gondoskodunk nyirkosan tartásáról - 3-4 hónap alatt bomlásnak indul. Ekkor keverjük át a komposztanyagot.

Így több levegőhöz juttatjuk a szerves anyagot és ezzel elősegítjük a bomlás folyamatát. Az összerakástól számított egy év múlva a komposzt egységes földnemű anyaggá válik, amely a gyümölcsöskertben rostálatlanul is kiszórható. Virágoskertbe célszerű a komposztot megrostálni, hogy az el nem bomlott, nagyobb darabokat a földnemű anyagtól elválasszuk.

A zöldtrágyázás valamilyen módjára nagyobb gyümölcsöskertekben kerülhet sor. Azokban a kertekben, ahol a gyümölcsfák alatt gyep van, célszerű a gyepet gyakran kaszálni, és az így nyert füvet a fák tövében az ásott talajrészen felhalmozni. A kaszálék az eső kilúgozó hatására fokozatosan elbomlik, de addig is megakadályozza a fa törzse körül levő terület elgyomosodását.

Árut termelő gyümölcsöskertben, ahol a fák közti területet nem gyepesítik, de nem is kívánják haszonnövényekkel beültetni, célszerű őszi káposztarepce, spenót, borsó vagy egyéves somkóró vetésével, majd a növények alászántásával fokozni a talaj szervesanyag-tartalmát.

Forrás: Bálintgazda.hu, Itt lakunk.hu,