Vértesszőlősi Tájház
Már a 13. században lakott település. A török alatt elnéptelenedett, ezért a falu földesurai, az Eszterházyak telepeseket hoztak. Az 1720-as adatok szerint református magyarok lakták. A katolikus szlovákokat 1727 és 1759 között költöztették ide. Valószínűleg Trencsén, Pozsony és Nyitra megyéből érkeztek, s a lakosság többségét alkották. A helység különleges nevezetessége, hogy itt találták meg a mintegy félmillió éves előemberi maradványokat. Felfedezője az előembert tréfásan Sámuelnek nevezte el. Az előember telepének eredeti helyszínét fedett múzeum védi.
A helységre évtizedek óta kiemelkedő nemzetiségi kulturális tevékenység jellemző. Ennek egyik megnyilvánulása az 1994ben létrehozott tájház, mely a település etnikumai népi hagyományainak legértékesebb tárgyait mutatja be. A szlovákon kívül magyar és sváb lakberendezés, viselet és háztartási eszközanyag tekinthető meg a szépen berendezett helyiségekben. A gyűjtés kezdeményezője, &bdquolelke" Kanalas Sándorné, az önkormányzat kulturális és nemzetiségi bizottságának elnöke. Ő is rendezte be a tájházat Papp Kinga restaurátorral karöltve.
A régi parasztházat a helyi önkormányzat vette meg néprajzi gyűjtemény elhelyezése céljából. Azóta restaurálták, és a helyi népi bútorzattal, tárgyakkal be is &bdquolakták". A hosszú parasztház 7 helyiségből áll. Ebből öt van berendezve.
A helyiségek mennyezete mindenütt barnára festett deszkás, pallós, és keresztgerendák tartják.
A tisztaszoba padlózott, helyi szövésű rongyszőnyegekkel terítették le. A két ablaktól jobbra húzódó fal mellett ágyvégekkel érintkezve két ágy látható, melyet piros színű, aranyozott virággirlandokkal szegélyezett gyári készítésű ágyterítő fed be. Ugyanilyen anyagú az asztalterítő is. Az asztal a szobának a két ablakhoz közelebb eső harmadában a szoba közepén áll. A mellette lévő széken ünneplő női blúz látható.
A két ablak felett esztergált függönytartó, melyekről richelieu csipkés, áttört kézi hímzésű függönyök függnek. Itt függ a szép, míves tükör is. Alatta egyfiókú kétajtós sublót, erezett mintákkal. A sublóton porcelán figurák és csészék. A baloldali ablak párkányán szentet ábrázoló szobort helyeztek el. Az itteni sarokban van a fehérre festett bölcső, fölötte egy szegre akasztva szép odevacka, ebben vitték a csecsemőt az asszonyok. A bölcső és a sublót között ugyancsak egy szent szobra áll. A falakon is szentképeket láthatunk. A bölcső mellett az állórokka utal arra, hogy a vértesszőlősiek is foglalkoztak kenderfeldolgozással.
A konyha szabadkéményes, mely eredeti állapotban maradt meg. A szabadkémény szűkülő terét körben égetett téglával alakították ki, kormos színük őrzi az egykori tüzelés emlékét. A konyha padlója négyzetes téglalapokkal van kirakva. A szabadkéményt elválasztó falon dísztányérok függnek. Az alkóvszerű elválasztó fal felső részét vastag fagerenda tartja. A szabadkémény alatt jobbról lépcsőzetesen kirakott tűzhely áll, balról pedig hasábkemence, melynek padkája is van. A falon körben különböző konyhai eszközök, edények (fakanál, fagyalu, szűrő, sütőlapát stb.). A tűzhelyen, a kemencén és az előtérben lévő asztalon különböző lábasok és cserépedények. Az elválasztó fal egyik oldalán mángorlót, a másikon fokhagyma és pirospaprika füzért akasztottak fel.
A konyhából nyílik az agyagos padozatú szoba, melyben a család aludt. Ezért az ún. agyagos szobában mindennapi bútorzat látható, két vetett ágy, az ágyak között egyajtós ruhásszekrény. A kékre festett kél ablaknál közvetlenül a fal mellett szőttes terítővel letakart esztergált lábú asztal, tonettszékkel. Az egyik ágy végénél áll a négyfiókos sublót. Ebben a szobában a szentképeken túl kisebb-nagyobb családi fényképek is díszítik a falakat.
A hátsó, ún. szegényebb szobát állítólag ifjú házasok lakták. A szoba közepén lévő asztalon díszes álló petróleumlámpa. A szemközti falon oldalajtós ovális álló tükör, mellette a sarokban szintén kiállítottak egy fehérre festett bölcsőt, s a földön gyerekjátékok övezik. A két ablak menti falnál a háziasszony tevékenységére utaló Singer varrógép. A másik falnál ugyancsak gyári terítővel lefedett ágy. S mellette a sarokban vértesszőlősi női viseletbe öltöztetett bábu.
A hátsókonyhába vezető ajtó mellett háromfiókos sublótot láthatunk, melyen két angyal szobor, gyertya, díszcsészék foglalnak helyet, fölöttük a háziáldás képe. A két ablakot kézzel horgolt csipkeszerű függöny takarja, köztük a falra függesztett feszület és a hátsókonyhára nyíló ajtó melletti falon lévő szenteltvíztartó is érzékelteti a katolikus család mély vallásosságát. A hátsókonyha bútorzata élénk kék színűre van festve. Kiemelkedő darabja az üveges tálasszekrény, mely miként az asztal és az asztal körüli &bdquohokkedlik" és a támlás pad polgáriasuk konyhának a mintadarabjai. Itt is láthatunk néhány fontos konyhai eszközt és edényt: a famozsarat, a mérleget, a kávédarálót stb. A falakon használati cseréptálak, -edények és dísztányérok.
Valamennyi helyiség ízlésesen tükrözi a 20. század eleji Vértesszőlős többnyelvű lakosságának lakáskultúráját.
Nyitva tartás:
Április 1 -október 31-ig keddtől péntekig 10-15 óra, hétvégén 10-16 óra között.
(Forrás:Sulinet)
