Zichyújfalu régi magyar nevein Wyfalw (Ujfalu), Puszta-Ujfalu, Zichy-Ujfalu) község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre, Székesfehérvártól körülbelül 25 kilométerre délkeletre. A település jól megközelíthető közúton  és vasúton (Pusztaszabolcs - Székesfehérvár -vasútvonal) egyaránt. A második világháború után Seregélyeshez tartozó települést az 1960-as években csatolták Gárdonyhoz, majd 1997 decemberében alakult önálló községgé.
Már a török időkben megjelent a Zichy család mint földesúr Újfalun. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték. 1784-ben az uradalom birtokosa, gróf Zichy István kúriát építtetett Újfalun, István ükunokája, Zichy Nepomuk János 1891 és 1894 között kastélyt építtetett és vadaskertet létesített. A megkülönböztető Zichy előtag az egykori földesurakra, a gróf Zichy család tagjaira utal, melyet 1898-ban vett fel a település. A településen megtalálható a grófi család egyik kastélya, amelyben jelenleg a polgármesteri hivatal működik, így az épület csak kívülről tekinthető meg. A kastélyhoz tartozó park és parkerdő aktív pihenéshez nyújt lehetőséget.

A Mezőföld – így Zichyújfalu is – a mérsékelten meleg-száraz klímakörzetbe tartozik. Zichyújfalu a Mezőföld északi részén, a Velencei-tótól tíz kilométerre délre található. Északról Gárdony, keletről Pusztaszabolcs, délről Szabadegyháza és nyugatról Seregélyes határolja. A település keleti területét a Keleti-Hippolyt-árok szegélyezi. A településen az áramszolgáltatás teljesen kiépült, a vízellátást önálló vízközmű biztosítja. A faluban három kút és egy 100 m³-es hidroglóbuszvan, a vízhálózat 7115,5 méter hosszú. A földgázellátás is biztosított a településen, viszont a csatornarendszer még nincs kiépítve.  A telefonhálózat 1995-ben készült el Zichyújfaluban.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nyilvántartása szerint a településen egy gólyafészek található. Az évtizedek óta ott álló gólyafészek helyére 2000-ben újat építettek.

A Velencei-tótól délre erdők csak foltokban maradtak fenn, melyeknek jelentős részük telepített akácos. Zichyújfalu keleti területén található Keleti-Hippolyt-árok völgyében viszonylag nagyobb egységes foltban található erdő. A Keleti-Hippolyt-árok vizes élőhelyekben gazdag ökológiai folyosó. Zichyújfalu északi részén nyárfás erdőfolt, mocsaras, lápos terület helyezkedik el.

 1997. december 15. óta önálló település. 

2013. január 1-én a zichyújfalui és a sukorói polgármesteri hivatal összeolvadt, mivel az Alaptörvény 34. cikk bekezdése alapján azon települések, melyeknek 2000 fő alatt van a népességük, nem tarthatnak fenn önálló polgármesteri hivatalt. Ez a következőképp alakult a két település esetében: a sukorói hivatal lett a székhely, a zichyújfalui pedig az állandó kirendeltség. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a polgármesteri hivatal munkáját irányító jegyző lett közös; a közös jegyző nevében a Zichyújfalu közigazgatási területén esedékes ügyeket az itteni aljegyző végezheti el. Ez az önkormányzati társulás nem korlátozza a települések önrendelkezésének jogát, egyszerűbben fogalmazva, attól, hogy a közös önkormányzati hivatal székhelye Sukorón van, Zichyújfalu még nem tartozik Sukoróhoz, képviselőtestülete a polgármester elnökletével továbbra is szabadon dönt a települést érintő összes felmerülő kérdésben, a két község pedig gazdasági életében is teljesen független egymástól.

A településen a gyermekek orvosi ellátását heti két alkalommal látja el a gyermekorvos, ugyanígy a felnőttek számára is kétszer rendel a felnőttorvos. A településen fogorvosi rendelő nincs, a betegeket a gárdonyi fogorvosi rendelő látja el.
A gárdonyi orvosi ügyelet – ahova Zichyújfalu is tartozik – 2016. augusztus 31-én beolvadt a velencei orvosi ügyeletbe.

A község címere:

Zichyújfalu község címere álló helyzetű, háromszögű pajzs. A kék pajzsmező veres cölöppel hasított, benne egy aranykorona lebeg, melyből arany napraforgó nő ki. A napraforgó szárán három-három aranylevél látható. A kék pajzsmezőben jobbról-balról egy-egy ötágú arany szarvasagancs lebeg. A község címerében látható aranykorona a falu és az azt körülvevő föld termékenységére, nagyon jó minőségére utal. A község címerében látható napraforgó a község mai életét jelképezi. A címerben szereplő szép és hasznos növény nem csupán a környék mezőgazdaságára utal, amely a település megélhetését biztosította évszázadokon keresztül: e virág jelentése ennél több, Zichyújfalu lakóinak vágyát fejezi ki, hogy az önállóvá vált községük élete minél hamarabb felvirágozzék.

Híres ipara:

Az első takarmánygyártó épület Zichyújfaluban 1963-ban épült fel. 1968-ban alakult meg a mai cégnek a jogelődje, az Agrokomplex. 1969-ben az amerikai Central Soya Company vállalattal felvették a kapcsolatot és egyre széleskörűbb együttműködés bontakozott ki a két cég között. 1977-ben a komplex premixekre alapozott tápgyártás vette kezdetét a faluban, majd megépült az új komplex premixüzem 1987-ben. 1995-ben átadásra került az új tápüzem, amely Európa második legkorszerűbb üzeme volt. A gyár termelésének visszaesése a falu önállósodása után következett be, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozást követően, a magyar mezőgazdaság hanyatlásával párhuzamosan. A vállalat 2008. december 31-én tápüzemét bezárta és csak premixek gyártásával próbált a piacon helytállni.

Az Agrokomplex gyár sokáig Zichyújfalu legnagyobb munkaadója és adófizetője volt. Az 1980-as évek második felében és az 1990-es évek első felében a gyár dolgozóinak száma meghaladta a 425 főt.

A zichyújfalui takarmánygyár a rendszerváltást követően számos tulajdonosváltáson esett át. 2011 novemberében az amerikai Cargill felvásárolta a rotterdami székhelyű Provimit, így a zichyújfalui takarmánygyár is a Cargill tulajdonába került.

2013. január 10-én a Cargill bejelentette, hogy március 29-ével bezárja a premix állati takarmánygyárát Zichyújfaluban. Ezáltal a község legnagyobb adófizetőjét és munkáltatóját veszítette el. A zichyújfalui üzem termelését a Cargill karcagi integrált állati takarmányozási üzeme veszi át. A bezárás a Zichyújfalu területén dolgozó 68 személy közül 50 főt érint. A település az iparterület bezárásával nehéz helyzetbe került, az önkormányzat évi 20 millió forint iparűzési adótól esik el. Mivel Zichyújfalu 2012 végén utolsó hitelét is visszafizette, így kimaradt az önkormányzati adósságkonszolidációból.

A zichyújfalui üzemet 2014-ben vásárolta fel az iváncsai székhelyű faipari vállalkozás, a T-Paletta Bt.  A T-Paletta Bt. megbízásával egy bontóvállalkozás bontja az ipari ingatlanegyüttes fémalapú épületeit. 2015. június 4-én Európai Uniós támogatást (Széchenyi 2020) nyert a T-Paletta Bt. faipari gyártó és megmunkáló géppark korszerűsítésére, új berendezések beszerzésére a termelési hatékonyság növelése érdekében (projekt település: Zichyújfalu). Az elnyert támogatás 46 089 439 forint, a támogatás aránya 50%. (A T-Paletta Bt. ügyvezetője Turi Péter Tamás.) A cég székhelye azóta Zichyújfaluba került át.

Barákapuszta

A falutól körülbelül egy kilométerre fekvő település, Zichyújfalu községrésze. A kis település mellett halad el a 44-es vasútvonal, de megálló nem tartozik a majorsághoz. A pusztára vezető út a Barákai út, mely a 6212-es közút és a vasútvonal kereszteződésétől vezet a pusztára. Barákapusztát először az 1600-as évek közepén említik, mint Puszta-Ujfaluhoz (Zichyújfaluhoz) tartozó birtokot. A majorság történetéről meglehetősen keveset tudni, hiszen jelentéktelen település maradt az évszázadok során. Barákát 2013. augusztus 12-én 15 fő lakta, a lakások száma 4 volt. A pusztától néhány száz méterre délkeletre halad el a 44-es vasútvonal, megálló azonban nincs a pusztán. A villanyt Zichyújfaluval egy időben, 1956-ban vezették be Barákára, a '70-es években a vezetékes vízhálózatra is rákapcsolták a pusztát.
Állattartó telep és egy hatalmas villa alkotja az apró települést, a villán kívül még 3 bérlakás épült.

Sport

A helyi sportklub (MEDOSZ) az 1960-as években kitűnő lovas díjugratóval rendelkezett, Szabó Istvánnal. Több területi versenyt megnyert, az országos bajnokságokon is nagyszerűen szerepelt. Az 1970-es években a női és a férfi kézilabda-együttesek a megyei bajnokságban játszottak. Azóta megszűntek. A korábban a körzeti bajnokságban szereplő labdarúgócsapat hosszú kihagyás után 2000 körül újjáalakult. A megyei III. osztály déli csoportját 2007-ben megnyerték, így a következő bajnoki idényben a megyei II. osztályban indulhattak, de kiestek.

2013. december 1-jén Zichyújfaluban került megrendezésre a HSMA által szervezett II. osztályú Erős Emberek Páros Országos Bajnokság. 2014-ben a HSMA a Felföldi Játékok Országos Bajnokságát tartotta a faluban.

2015. október 20-án szabadtéri fitneszparkot létesítettek Zichyújfaluban a sportpályák mellett. Hat darab kondigép került kihelyezésre.

A településen „A” típusú, 18×30 méteres pályával rendelkező tornaterem épült a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programkeretében. 2015. október 16. és 2015. november 11. között lezajlott az „A” típusú tornaterem megépítésére kiírt közbeszerzési eljárás, amely közbeszerzésnek végül nem lett nyertes ajánlattevője. A Közbeszerzési Értesítőben 2016. szeptember 2-án megjelent „Zichyújfalu "A" típusú tornaterem építése, kivitelezése” nevű beszerzésen a "Polip 2001" Kft. vállalkozás lett a nyertes ajánlattevő. A tornaterem alapkövét 2016. október 13-án tették le. Az eseményen a község polgármestere mellett részt vett Tessely Zoltán országgyűlési képviselő és Boros Anita helyettes államtitkár is.

2017. szeptember 18-án átadásra került a „Zichy Csarnok” névre elkeresztelt tornaterem. A tornaterem átadóján részt vett és felszólalt Füzesiné Kolonics Ilona polgármester, Tessely Zoltán országgyűlési képviselő, Molnár Krisztián, a Fejér megyei közgyűlés elnöke és Szabó Tünde sportért felelős államtitkár. A Zichy Csarnokot Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök és Karl Melinda református lelkész szentelte meg.

Híres emberek

• Életének egy részét itt töltötte gróf Zichy Ferenc (1749–1812), a falu birtokosa, a kis kastély építtetője
• Életének egy részét itt töltötte gróf Zichy Ferenc Szerafin József (1774–1861) főispán, titkos tanácsos, a falu birtokosa, a település első iskolájának alapítója
• Itt élt Zichy Kázmér (1802–1847) gróf
• Itt született, itt élt és itt halt meg Zichy Nepomuk János (1834–1916), a falu birtokosa, a nagy kastély építtetője
• Itt született, itt élt és itt halt meg Zichy István (1865–1921) politikus, országgyűlési képviselő, a falu földesura
• Itt született és itt élt Zichy Hippolyt Kázmér (1868–1955) író, a település utolsó földesura
• Itt született Pornói Rezső (1892–1959) gimnáziumi énektanár, római katolikus kántor
• Itt élt és itt halt meg Hangyál Károly (1893–1967), az uradalom utolsó grófi lovásza és kocsisa
• Itt élt és itt halt meg Fartel Mihály (1935–2010), az Állami Díj tulajdonosa, az Agárdi Állami Gazdaság dolgozója
• Itt dolgozott az Agárdi Állami Gazdaságnál Németh Tibor (1938–), az Állami Díj tulajdonosa
• Itt él Nagy József (1938–), az Állami Díj tulajdonosa, az Agárdi Állami Gazdaság egykori dolgozója

Érdekességek

• 1938-ban a településen forgatták Danielle Darrieux francia színésznő egyetlen magyarországi filmjének, az Egy pesti éjszakának egyes jeleneteit. A forgatás idejére az állomás épületének a homlokzatára a „Tállya” felirat került.
• A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban látható, Zichyújfaluban feltárt kelta temetkezési leletanyag.
• A dunaújvárosi Intercisa Múzeumban található, a falu területén talált 268 darab kelta ezüstpénzérme.
• Az Állami Gazdaság igazgatója 1958-tól 1972-ig Váncsa Jenő, aki 1980-tól mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, 1967–75 között országgyűlési képviselő volt. Ő kezdeményezte Magyarországon a hibridsertés tenyésztésének megalapozását és a nagy hozamú tejelő tehenészetek meghonosítását. Munkásságáért 1974-ben Eötvös-díjat kapott.
• 1970-ben az állami gazdaság zichyújfalui traktorosai közül hárman, név szerint Fartel Mihály, Nagy József és Németh Tibor érdemeikért Állami Díjat vehettek át.
• 2000. november 24-én Torgyán József Zichyújfaluban járt. Torgyán a település lakóinak átadta a kormány millenniumi emlékzászlaját.
• A szüreti mulatság csaknem egy évszázados hagyomány a településen.
• A 2015 -ben rendezett VI. Látványtánc Európa-bajnokságon, Zichyújfalu mazsorettcsoportja két csapatszámban is első helyezést ért el, valamint szólóban egy aranyérmet és egy ezüstérmet, párosban pedig egy ezüstérmet nyertek.

Források 

Túraajánlat: Velencei-tó kerékpártúra 1.