Nagyesztergár a Bakonyban, Veszprém megyében, Zirctől 3 km távolságban fekszik. Nagyesztergár hangulatos, falusias légköre nyugodt, igazi kikapcsolódást biztosít az idelátogatóknak. Első okleveles említése 1270-ben Villa Westargár/ Wzturgar néven történik, amikor V. István a községet Csák bánnak, a bakonyi örökös főispánnak adta. Lakosai valószínűleg királyi uradalmaknak az esztergályosai voltak.
Nevét a szláv strugar, faragó, esztergályos szóból eredeztetik, amit a magyar szokásoknak megfelelően lefordítottak, így lett Esztergár, amely később Nagyesztergárral és Kisesztergárra tagozódott (a mai Kardosrét).
Már a rómaiak is letelepedtek eme vidéken. Az Árpád-korban királyi udvarnokok lakták a falut. Zsigmond király 1401-ben Esztergáron birtokot adományozott Ányos Gergely veszprémi kapitánynak. A birtok egészen a XIX. század végéig az Ányos család kezén maradt.   
A mai Nagyesztergárt Ányos Ferenc telepítette be 1736-ban, főleg római katolikus vallású németekkel. A határ terméktelen volt, ezért sokan faszenet égettek és faszerszámokat készítettek. A Hosszúháznak nevezett egykorú Ányos- kúriában született Ányos Pál költő, a korai magyar felvilágosodás képviselője.
Nagyesztergár 1973. április 1-én lett Zirc társközsége, és csak 1993 januárja óta önálló ismét. Lókút és Olaszfalu községekkel körjegyzői hivatalba tartozik.