Tasner Antal Emlékére

Látványosság
2016. 11. 29. 18:20
2016. 12. 28. 12:10
13365

Öskü, Mecset u. 3.

Tasner Antal ügyvéd, gróf Széchenyi István titkára, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Öskün született, hol atyja gazdasági számadó tiszt volt; középiskoláit Veszprémben, Kőszegen és Pesten végezte, hol a bölcseletet az egyetemen hallgatta; egyszersmind a német, francia, olasz és angol nyelveket is elsajátította.

A jogtudományokat Pozsonyban tanulta és ezen idő alatt 1826-ban nevelőséget vállalt gróf Széchenyi Pál házánál, később Sopronban Zichy Ferraris Lajos gróf mellett. Ez időtájba esik megismerkedése gróf Széchenyi Istvánnal, a kinek jövőjére nagy befolyása volt.

1829-ben Pestre ment, hol ügyvédi pályára készült, még ugyanazon évben Andrássy György titkára lett, s e helyzetben maradt 1832 őszéig, miután 1831. június 22-én az ügyvédi vizsgálatot letette. 1832-ben gróf Andrássy György és Széchenyi István kisérője volt azon útban, melyet Londonba tettek a Buda és Pest között építendő lánchíd iránti adatok szerzése végett.

1833. november 1-jétől fogva Széchenyi István gróf vette maga mellé titkári minőségben s ez maradt 1848. szeptember 5-éig, a grófnak a közügyektől való visszavonulása napjáig. Miután a nagy hazafi gróf a lánchíd eszméjét megpendítette s az óriási vállalatot életbe léptette: 1840-től Tasner a lánchídtársaság titkára lett, már 1832-ben az eszme első megpendítésétől fogva, a nagy mű előkészületeiben munkás részt vett. E közben ismerkedett meg Sina Simon báróval, kinek később titkára lett.

Az 1827-29-iki országgyűlésen mint jogtanuló, az 1830 és 1832-36-ikinak egy részén mint Andrássy gróf titkára, az 1839-40-ikin mint Széchenyi gróf titkára és a távollevő Zichy László gróf követe vett részt. Titkári állásában több alkalma volt utazásokat tenni külföldön.

Első utazása közben 1832-ben Angliából Párizson át tért vissza; azután 1834-ben Széchenyi István gróffal, mint az Alduna szabályozására kinevezett királyi biztossal járta be Oláhországot Bukarestig, Bolgárország és Szerbia partmelléki vidékeit, hol Hindoglu zimonyi császári-királyi tolmács, s ennek német-török nyelvtana segélyével s a Belgrádban, Viddinben, stb. talált törökök segélyével sajátjává tette a török nyelvet is.

A Széchenyi által alkotott többféle egyletek és vállalatoknál, azok szervezési és első fejlődési korszakában rendszerint ő volt a tollvivő és előadó; így pl. a pesti nemzeti kaszinónál, lóversenyeknél, állattenyésztő társaságnál (1830-tól 1835-ig jegyzője), melyből a gazdasági egyesület származott (ennek is választmányi tagja volt), a Duna- és Tiszaszabályozásnál, stb. A Magyar Tudományos Akadémia 1833. november 15-én választotta levelező tagjává, hol a zsebszótári munkálatoknál vett részt. Széchenyi István gróf e kedvelt megbizottjának hagyta az összes naplóit, jegyzeteit és ezt bízta meg azok átnézésével és kiadásával. Tasner örököseitől e kincset a Magyar Tudományos Akadémia vette meg és dolgozta fel Zichy Antal és Majláth Béla által.

A Magyar Tudományos Akadémia Zsebszótáránál dolgozott 1831-től 1835-ig; cikkei a Társalkodóban (1833. Az újítók és javítók sorsa); a Tudománytárban (1834. I. Lander fölfedezései Afrikában a Nigeren, az Edinburg Review után, 1835. V. Napoleon kora, Lamarque Nestor után, 1837. I. Angol literatura 1835. ugyanaz után, 1842-43. Magyarország leírása a XVI. század végén, angolból); az Athenaeumban (1837. Facino Cane, Balsac után); a Hazánkban (I. 1858. A budapesti lánczhíd talpkövében foglaltató oklevél eredeti szövege 1842. aug. 24.). Levelezése gróf Széchenyi Istvánnal (Pesti Hirlap 1880. 150., 167. sz.).