Elérkezett hát kis falunkba Szent Márton napja, amit nem véletlenül választottak eleink templomunk védőszentjének. Márton nap a gazdasági év lezárása, eddigre kerültek be az állatok a téli szálláshelyükre. Így hát az állattartó tudományukról híres őseink nem hiába fordultak fohásszal a pannóniai születésű védőszenthez. Tours-i Szent Márton püspöke élete folyamán annyi, de annyi jót cselekedett, hogy szokássá vált egész Európában, hogy a kisgyermekek apró lámpácskákkal járnak körbe- körbe, hiszen a gyertya fénye annak a jelképe, ami a buktatókkal teli életünkben a helyes utat mutatja. 

E szép gondolatok lebegtek a szervezők előtt is. Mert mi is lehetne jobb dolog tenni azért a közösségért, amelyben élünk. Advent előtti utolsó vigasság napján mi is várta a falu apraja- nagyját? 
Soroljuk csak: 
Márton napi túra, borkóstoló, kézműves foglalkozás, Márton napi színdarab, lámpás felvonulás, harmonikaszó, kemencében sült kenyér libazsírral megkenve, pogácsa, libahússal tűzdelt nyögve nyelő és nem utolsó sorban az elmaradhatatlan, ilyenkor szokásos bál a táncos lábaknak. Drága szent Márton, de jó ha utat mutatsz, mert bizony felemelő élmény volt látni a csillogó szemeket, a kipirult és vidám arcokat, s hallgatni az elégedett sóhajtásokat! 
Gyakran elfelejtjük, hogy milyen picinykék vagyunk a nagyvilághoz képest, s milyen nagyok lehetünk a közösség által, vagy inkább azzal együtt.
E szép nap nem volt az első és nem is lesz az utolsó, mely megkísérteni próbálta a Pénzesgyőriek szívét, és tiszta szívből reméljük, hogy többen és egyre többen leszünk akik összejövünk, hogy osztozkodni tudjunk egymás örömében.

 Mindazok akik segítségünkre voltak:

• Galambos István botanikus 
• Tenk Mihály harmonikával 
• Bakonybéli Szent Gellért Általános Iskola 3. és 4. osztályos tanulói   árnyjátékkal. 
• Sári Söröző 
• Deli Zoltán zenész 

Szervezők:

Pénzesgyőr Önkormányzat 
Pénzesgyőri Német Nemzetiségi Önkormányzat 
Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület 

Elhoztam szent Márton Vesszejét
A szokást nem mi kezdtük, és nem mi végezzük,
Állatainknak annyi szaporulata legyen, ahány, ága-boga van a vesszőnek