Bár régészeti kutatások, és a szántás közben előkerülő leletek is bizonyítják, hogy Ravazd már a római korban is lakott volt, ma még sajnos nem rendelkezik a falu olyan kiállítással, ahol ezeket a tárgyi emlékeket meg lehetne tekinteni.

A turisták számára látogatható legrégebbi történelmi emlék a ma Bilebárdnak nevezett dombon felállított fakereszt és emléktábla, valamint a középkori Szent Villebald templom rekonstruált alapjai. Hajdanán ezen a kis dombon állt Villebald temploma ― az egyetlen Magyarországon, melyet az angol származású eichstätti püspök tiszteletére építettek ― mely a középkorban híres búcsújáróhely volt. A templomról az első írásos utalás a 11. századból való, majd a 18. századig több írás, hagyatéki szerződés is említi a remeték által lakott helyet. A templom tiszteletét a középkorban fokozta a közelben található forrás is, melynek gyógyhatást tulajdonítottak. Sajghó főapát a 18. század elején Naplójában így ír erről: „A szent Villebald-templom melletti forrás a Ravazdnak mondott falu területén sok betegséget meggyógyított.” (Sólymos Szilveszter OSB, 2000. 15.o.) Az ősi templom sorsa a bencés rend 1786-os feloszlatásával, és a falu új templomának elkészültével pecsételődött meg: a remeték elhagyták, a falakat elhordták építkezésekhez, többek közt a pannonhalmi könyvtár épületéhez.