A község területe Úrkút helynévvel, nagy valószínűséggel 1335 óta ismert a tihanyi apátság birtokaként. A vízben szűkölködő terület elnevezését egy jó vízű kútról kapta. Szomszédjaihoz viszonyítva, későn vált településsé, bár közvetlen közelében a 14. században volt már egy rövid életű helység, Kabtelke néven. Úrkút a nagyvázsonyi Zichy uradalom gazdasági érdekei folytán vált településsé. A Kab-hegy bőséges faállományának gazdaságos felhasználását, &ndash a környéken megismert üveghuták nyomán &ndash itt is üveghuta létesítésével vélték biztosíthatónak.

  Gróf Zichy Károly, a nagyvázsonyi uradalom földesura az 1770-es évek vége felé az &bdquoüveges&rdquo családból származó Gasteiger János Mihállyal kötött bérleti szerződést üveghuta létesítésére és működtetésére. A még lakatlan területre a környéken lévő vagy működésüket már befejezett hutákból jöttek a telepesek, hogy az erdőrengetegben települést létesítsenek és hutát építsenek.

Az üvegkészítés beválthatta a hozzáfűzött reményeket, mert a századforduló tájékán újabb hutaépítésbe kezdtek, ez 1802-ben készült el. A bakonyi huták történetében egy településen egy időben két huta csak Úrkúton működött. A két hutában mindenféle öblös- és táblaüveget készítettek. A termékek eljutottak az egész Dunántúlra, sőt az alföld egyes településeire is.

1795-ben, kevesebb, mint másfél évtized után a településen élők saját erejükből felépítették a ma is használatban lévő templomot. Berendezésén látható volt, hogy üvegesek építették, üveg gyertyatartók és csillárok díszítették. A település azonban olyan szegény volt, hogy még papot sem tudott eltartani. 150 éven át nem is élt itt pap. Úrkút a kislődi majd a városlődi plébániának volt a filiája. A &bdquovölgymagányban&rdquo élő település azonban megmaradásra, sőt fejlődésre ítéltetett.

Forrás: Wikipédia