Moha

Moha első írásos említése az 1240-es évekből származik, de a település határában - a Gaja patak mellett - és a belterületen a neolitikumból és a bronzkorból származó leleteket is találtak. A faluban 1330-ban már kőtemplom állt, és első ízben 1374-ben került feljegyzésre az "Áldókút", amelynek jótékony hatását a nép jól ismerte.

1573-ban már okmány is szól Moháról: a pannonhegyi benczések egy iratában úgy írnak róla, mint "hajdan nemes major, mely a mohácsi vész után bekövetkezett török pusztítás miatt lakosaitól teljesen elhagyatott". A török elvonulás után a megye 1692-ben kezdte újra meg működését, és első évében Mohát, már mint lakott községet említik.

Az 1715. és 1720. évi összeírásokban - mely szerint 25 jobbágy és zsellér, mindösszesen 367 hold birtokkal tette ki a falu lakosságát - a név szerinti felsorolásban a leghangzatosabb magyar nevekkel találkozunk, és valószínű, hogy a községet ekkor tiszta magyar lakosság lakta. 
1750-ben Moha tulajdonosa Amade László, a hírneves költő lett, tőle pedig gróf Amade Taddé örökölte, akinek a mohai víz első komoly felvirágoztatását is köszönhetjük: pavilonokat emeltetett, ahová a környékbeli polgárok gyakran hosszú sorokban jártak ívókúrázni.

A XVIII. századi tulajdonos-cserével a község a Bajzáth család, majd annak leszármazottja, Kempelen Imre tulajdonába került, és virágkorát élte. Feltárása és beépítése során telepítették a jellegzetes mohai platánsort a forráshoz vezető sétány mellé, ami a környékbeli és székesfehérvári közönség látogatott mulatóhelyévé vált gyakori színielőadásokkal. Kempelen édesanyjáról Ágnes-forrásnak nevezte el azt a vizet, amit a Bécsi Világkiállításon (1873) többek között Ferencz József császár, VII. Edward későbbi angol király és Milan szerb király kóstolgatott elismeréssel.(A család leszármazottja Kempelen Farkas (1734-1804), a híres tudós és feltaláló, aki beszélő- és sakkozó gépeiről közismert.)

1945. március 6-án megindult a második világháború utolsó német támadása, legnagyobb erőkkel éppen Fejér megye területén. A szemben álló felek gigászi küzdelme közel négy hónapon át tartott, és ennek során Mohára is szinte teljes pusztulás várt.

Forrás: moha.hu