Czinka Panna az első cigányprímás

Czinka Panna vagy Cinka Panna (Sajógömör, 1711 – Tornalja vagy Sajógömör (?), 1772) legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első mai értelemben vett cigányprímás. Nagybőgős férjével és zenész sógoraival együtt ő alapította 1728-ban az első ismert, híressé vált, hagyományos magyar cigányzenekart.

Már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szépreményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott hegedűjátékát tökéletesítsék. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta. A kis Pannát a jeles városi karmester oktatta, s így rövid idő alatt rohamos haladást ért el a hegedűjátékban, a hangszerelésben és a zeneszerzésben. Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett a muzsikája. Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn (akkori megfelelője a viola da gamba) játszó ügyes cigányzenészhez. Majd férjével és annak két fivérével 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigánybanda, amelyben két hegedűs (egyikük a prímás, a másikuk a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Hírük napról napra terjedt, ünnepségekre 20-30 mérföldről is hívták őket muzsikálni.

Greguss Imre Cinka Panna című festményének képeslap-reprodukciója

Földesúr patrónusuktól házat és telket kaptak, és kétéves időközönként új vörös ruhát. Panna volt az első hegedűs, és amikor nem zenéltek, ellátta a háztartást és segített főállásban kovácsmester férjének a műhelyben. A kortársak szerint rövid pipát szeretett szívni, amelynek hossza nem zavarta a hegedülésben.

Az ezernyolcszázas években gróf Fáy István és Káldy Gyula adták ki Czinka Panna műveit (A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményben), ezek azonban sajnos nem eredetiek, köztük a híres Czinka Panna-nóta sem. A legenda szerint az ő műve a Rákóczi-induló, de az is csak a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Nem maradt fenn hiteles műve. Fáy gróf egyéb tekintetben is legendateremtő volt: feltűnő szépségű, drágakövekkel díszített ruhájú cigány asszonynak írta le Pannát, akinek Amati-hegedűje volt.

 Czinka Panna olajfestmény, forrás: Galéria Savaria

Végakaratának megfelelően férfiruhában, kedvenc hegedűjével és pipájával együtt temették el 1772-ben a gömöri temetőben.

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Fotó: Bagyinszki Zoltán

Czinka Panna emlékezetét őrzi Ökröss Bálint színműve (Czinka Panna, 1887), Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regénye (1882),

Kodály Zoltán és Balázs Béla daljátéka (Czinka Panna balladája, 1948),

valamint legújabb alkotásként a Cinka Panna című játékfilm (2008, r. Dušan Rapoš). Ugyancsak Czinka Panna emlékét őrzi a Czinka Panna Prímásverseny is.

1897-ben Endrődi Sándor írt híres nótaszerű verset Cinka Pannáról:

Cinka Panna hegedűje,

Hegedűje –

Mintha csak a sátán maga

Hegedűlne:

Bűbájol a ringatója,

Bolondít a keserűje.

Ha vígan szól az a nóta,

Az a nóta:

Szent Dávid is táncra perdül

Fenn a holdba:

A kerek ég csupa csillag,

A kerek föld csupa rózsa.

De mikor bús a nótája,

A nótája:

Beborul a csillagos ég

Nagy rónája, –

S mintha egész Magyarország

Hervadozna, sirdogálna…

Czinka Panna - (1711-1772) a csodaprímás - Józsa Judit alkotása

Forrás: Wikipédia