A huszárok nem voltak lövészek

Tudta, hogy a huszárok ruhája kész önvédelmi rendszer?

12 huszárezred volt Magyarországon (és további hat 1848-49-ben besorozva). Minden gyerek megtanulja egyszer, hogy kik is voltak a huszárok, és milyen volt a viseletük, de ahogy az évek telnek, úgy szép lassan csak annyi marad meg sokakban, hogy: a huszár lóval jár, díszes ruhái vannak, és jellemzően bajszos.

Középen Samu János
fotó: Garai Antal Atom

Samu János szombathelyi hagyományőrző huszárral beszélgettünk a vitézek öltözékéről, amely nemcsak könnyű, díszekkel hímzett viselet, hanem komolyan átgondolt védelmi rendszer is. Samu János két évtizede kapcsolódott be a szombathelyi huszáréletbe, jelenleg a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület tiszteletbeli kapitánya. Ruháját maga készítette.

Mente - kabátpajzs, mínusz 20 Celsius foktól 35-ig

A mentét mindig vitte magával a huszár, mivel sosem tudhatta, hogy mikor lesz hideg, és egyébként is önvédelmi funkciója volt a kabátnak. Sokszor félvállra vetve hordták, így a pajzs szerepét vette át, a balról érkező ellenség kardcsapásai ellen. A huszárok általában jobb kézzel kardoztak, ballal fogták a kantárszárat, a bal kéz védelme ezért fontos volt, a mente természetesen takarta azt.

Mente a huszár vállára vetve
fotó: Garai Antal Atom

A mente viselésének szabályai voltak, az időjárástól függően:

·  +5-től +35 celsius fokig: bal vállra vetve

·  -5-től +5 celsius fokig: mindkét vállon

·  -5-től kb. -20 celsius fokig: az ujjakba is belebújhattak

Sujtás a sújtás ellen - egy zsinór is megvéd a kardtól

A dolmány - felsőruházat - és a nadrág általában posztóból készült, huszárezredenként jellemzően eltért a színük, búzavirágkéktől a piroson át a zöldig. A dolmányra és a nadrágra is sujtásokat varrtak, amely sárga, kötélszerű díszítés, komoly védelmi funkcióval. Ha a kard lesújtott, akkor ez a zsinórzat védte a huszár testét, ugyanis nem tudta könnyen átszakítani azt. Időnként még fémszálat is húztak bele, így erősítve az ellenállóképességét.

Sujtás.
fotó:Garai Antal Atom

Minél több volt a sujtás a ruhán, annál jobban védett volt a huszár. A főbb, veszélyes pontokra - mint a csukló vagy a comb - külön vitézkötéseket varrtak. Emellett kösöntyűt - derékövet - is hordtak, hasonlóan zsinóros anyagból, amely a borda alatti, lágy hasi részeket is védte. A ruházat színe és díszítettsége jelezte egyébként a rangokat is, a közhuszártól a tisztekig.

Kösöntyű, a díszes öv.
fotó:Garai Antal Atom

A kocsmába bal kézzel nyitottak be a huszárok

A huszárok tölténytáskát is hordtak, ugyanis nemcsak szablyájuk volt, hanem lőfegyvereik is. Rangtól függően párban kaptak pisztolyt - a közelharcban túlerő és dárdások ellen - illetve karabélyuk is volt, amellyel a gyalogságot tépázták meg.

Karabély.
fotó: wysocki.hu

A huszárok nem voltak lövészek, így a legtöbbször nem célzott lövéseket adtak le a gyalogságra a karabéllyal. A cél nem az volt, hogy lelőjék az ellenséget, hanem az, hogy csak megsebesítsék, mert egy sérültet két gyalogos menekít ki a csatából, így máris három emberrel kevesebb állt velük szemben.

Tarsoly.
fotó:Garai Antal Atom

A táska mellett még egy tarsolyuk is volt, amelyben kisebb használati tárgyakat, borotvát, tükröt, leveleket, iratokat vagy akár egy térképet tartottak.

Mint a középkori lovagoknak, a huszároknak is egyik legnagyobb kincsük a kardjuk, avagy a szablyájuk volt. Anélkül nem mentek sehova, mert ki tudja, mikor keverednek harcba, akár egy ellenséggel, akár egy ivóban. A kocsmákba a huszárok jellemzően bal kézzel nyitottak be, hogy ha hirtelen támadna valaki, akkor jobb kezükkel egyből a kardért nyúlhassanak. A kardon általában volt egy bojt is, aminek szintén funkciója volt, csuklójukra húzva nem tudták elejteni a kardjukat.

Szablya.
fotó: bolthely.hu

A zászlóvivő nem kapott sarkantyút, hogy ne tudjon lelépni a csatából

A huszárok nem kalapot, hanem csákót viseltek - illetve tábori sapkájuk is volt. A csákókon díszek, rangjelzések, címerek kaptak helyet, de ezeknek is volt védelmi funkciójuk, sokszor láncokat is tettek rá és fémgyűrűt a belsejébe, ami szintén védett a karddal lesújtó ellenség ellen. A csákót bőrszíjjal áll alatt rögzítették, de a csatában egy plusz zsinór volt a nyakban, hogy el ne hagyják, ha valaki lecsapná fejükről.

Csákó, nem sapka, nem kalap
fotó: Garai Antal Atom

Minden huszár csizmáján sarkantyú volt, amivel ösztönözhették vágtára a lovakat. Az ezredben csak a zászlóvivőnek nem járt sarkantyú, hogy ne tudjon elmenekülni a csatából. Élete árán védenie kellett a zászlót, de általában a zászlóst is két huszár védte.

Sarkantyú.
fotó:Garai Antal Atom

Lassan ki is elemeztük a huszárok öltözetét, mondhatni már csak a sabrak maradt - díszes lótakaró -, amelyre jellemzően a tisztek a császári felségjelet, később pedig a magyar címert varratták. Ezek tudatában nézzék majd a március 15-ei ünnepségeken a huszárok öltözetét, azok nemcsak díszesek, hanem egy fokig páncélként viselkednek.

A vitézek miatt mennek ma a nők a férfi jobb oldalán

Azt is megtudtuk, hogy az etikett, miszerint a nő a férfi jobb oldalán sétál, azért alakult ki, mert a vitézek - ide értve a huszárokat is - a bal oldalukon hordják a kardot, és az beleakadhatna a hölgybe. Tehát a nő a jobb oldalon megy, és jobb vállán hordja táskáját, hogy közelebb húzódhasson az őt megvédő vitézhez.

Forrás: nyugat.hu