KODÁLY 100

Épp 100 évvel ezelőtt, 1922. augusztus elején egy fiatal zenetudós nyakába vette az Észak-Dunántúl falvait, és az akkor még bőven fellelhető, érintetlen magyar népzene gyöngyszemeit kereste. Kodály Zoltánnak hívták. Augusztus 5-én eljutott a bencések lakta eldugott bakonyi faluba, Bakonybélbe is. Három helybéli állt kötélnek a nagyvárosi tudós fiatalúr unszolásának, az akkor 78 éves Németh József énekelte a legtöbbet, de mellette a 83 éves Mészáros István és Bajcs Józsefné is csatlakozott a nótázáshoz. Kodály gyors kottaírással rögzítette az összesen 13 dalt, melyek között találunk szerelmes énekeket, dudanótát, balladát és pajzán dalocskát is. A többnyire új stílusú magyar népdalok közé egy-egy szlovákos hangzású dallam is került, a bakonybéli vadásznóta pedig nyugatról behozott vadászkürt-dallam szöveges átalakulásának eredménye.

A Szent Mauríciusz Kórus tagjai az augusztus 7-i, vasárnapi szentmise után, kb. 10.45-kor Bakos Árpád népzenei együttese kíséretével adják elő fleshmob-jelleggel a 100 évvel ezelőtt rögzített bakonybéli népdalokat, s a jelenlévőket közös éneklésre, énektanulásra hívják.