Hol található? Nagy térkép >>
Látványosság leírása
Oroszlánkő, Csákyvár, Cset vagy Oroszlán vára egy mára elpusztult vár a Vértesben. A Csák nemzetség ősi szálláshelyéhez tartozott, melynek nevét 1383-ban említették Oroszlankew formában. A vár mindenfelől mély árokkal és sánccal volt körülvéve. Romjai a mai Oroszlánytól délkeletre az Országos Kéktúra mentén, a Vértes hegység Öregbükk nevű hegye felé a vérteskozmai határban állnak, de a romokat mára már benőtte az erdő.
A Vértes erdőségeinek nagy részét Árpád adományozásai folytán Előd ivadékai, a Csákok birtokolták.
&bdquoÁrpád vezér innen (Bodajk hegyétől) kelet felé Elődnek, Szabolcs apjának nagy erdőt adott, melyet most Vértesnek hívnak a németek otthagyott vértjeiről. Ez alatt az erdő alatt, a Fertő-mocsár mellett Szabolcs unokája Csák sok idő múltán várat emelt.&rdquo - Anonymus: Gesta Hungarorum
&bdquo&hellipszármazott Csák nemzetsége mondják, ama mezőségen és helyen telepedett meg, ahol most Csákvára fekszik pusztultan. Ezt a várat Szabolcs kapitány alapította, halála után azonban Csák atyafiságával és családjával a maga nevéről neveztette előbb ugyanis Szabolcs várának hívták. Szár László fiai, András, Béla és Levente idejében ezt a várat a magyarok egyetértő akarattal rontották le.&rdquo - Képes krónika
Csákvár később a Rozgonyi és Török családok birtokába került és a gesztesi vár tartozéka lett. Romjait mára már nem lehet fellelni.
Nevét az oklevelekben 1289-ben említik először Vruslanku ,(Dl.72 508), majd 1326-ban, Orozlanku (Veszpr.k.m.lt) néven. 1289-ben a majki prépost Oroszlánkőn foglalta írásba /Hontpázmány nemzetségbeli/ Szegi Iwanka comes végrendeletét, ahol jelen volt a Csák nembeli Márk özvegye és két fia, István és Péter.
1326-ban ugyanez István fiai, Péter és István átadták cserébe a falut Károly Róbert királynak.
A kettős elnevezésből arra lehet következtetni, hogy a Csákok Trencséni ágához tartozó Márk, vagy már apja, I. Máté Cset falu felett épített egy Oroszlánkő nevű várat, melyet valószínűleg III. András 1295 után Márk fia István hűtlensége miatt leromboltatott. Oroszlánkő ugyanitt utóbb várként nem szerepel.
1473-ban és 1536-ban még említették, de 1543-ban, Esztergom és Fehérvár elfoglalása után, a török seregek a hozzá tartozó faluval együtt elpusztították. A terület 1629-ben az Eszterházyak tulajdonába került. A XVIII. század első felében Eszterházy Antal felvidéki evangélikus szlovákokat költöztetett az akkor még Puszta Oroszlánkő nevű lakatlan településre. A vár romjai akkor még álltak, melynek a köveit új házakhoz és a majki kolostor építéhez használták fel.
Az 1937-es térképen Csáki vár néven még szerepel. (Györffy György: Fejér vármegye az Árpádok korában.)
Forrás: internet
Közeli Szállások <20 km (0)
Vértes Ifjúsági Tábor
15 0 6684
Közeli Szolgáltatások <20 km (0)
Sepsiszéki Kürtőskalács
2 0 3521
Orvosi Rendelő
1 0 2112
Közeli Látványosságok <20 km (0)
Oroszlánkő vára
Bombázóval lezuhant német pilóták emlékhelye
3 0 3400
Gesztesi vár
5 0 2940
Gerencsérvár
3 0 2516
Vértesszentkereszti Bencés apátság romjai
6 0 7826
Marburg-kereszt
6 0 5003
Kristálydomb
5 0 3024
Gánti Bauxitbánya
6 0 5583
Géza pihenő
3 0 5121
Szent Bernát szobor
3 0 3201
Báraczházi-barlang
1 0 7200
Lőportorony
7 0 5052
Szt Orbán Szobor és Pihenőhely
1 0 1978
Csókakői vár
9 0 5349
Üzenő domb
6 0 4146
Kerekszenttamás templomromja
6 0 4267
Nagy-Magyarország tér
12 0 4261
Vidrafű Tanösvény
4 0 4206
Geszner- Ház
1 0 3688
Vajali Szürke Nyárfa
3 0 4499
Vajalforrás
5 0 2663
Szent Orbán-kápolna
3 0 3361
Sobri Jóska Barlang
7 0 13181
Alba Regia-forrás
4 0 4542
Gaja-völgyi Vaskereszt
4 0 3651
Fehérvárcsurgói Evangélikus Leányegyházközség Temploma
5 0 3169
Alexandriai Szent Katalin templom
3 0 3559
Fehérvárcsurgói Református Egyházközség Temploma
4 0 3072
Károlyi Kastély
10 0 4866
Gaja szurdok
5 0 17143
Közeli Szabadidős lehetőségek <20 km (0)
Fehérvárcsurgói-víztározó
1 0 4582