Thury vár
- Látványosság
- 2016. 05. 10. 00:00
- 2018. 01. 11. 13:59
- 6137
A Székesfehérvártól Veszprémbe vezető fontos útvonaltól nem messze, a Bakony erdejében egy csúcson a 13.században kis vár épült, melyet a rákövetkező században kelt oklevelek Bátorkő néven említenek. A váracska a terepadottságok miatt nemigen volt bővíthető, így a környék birtokosai, az Újlaki család a 14.század második felében Bátorkőnél tágasabb, kényelmesebb lakóépületet emeltek maguknak. Az U alakú tömböt az északkeleti sarkán első formájában egy torony is erősítette, és az udvart fal zárta le. 1397-ben találkozunk először a nevével oklevélben, ahol Palotaként említik. Az elnevezés pontosan fedte a valóságot, hiszen kúriánál nagyobb, várkastélynál, várnál kisebb, illetőleg kevésbé erődített építmény volt.Újlaki Miklós 1445 előtt egy toronnyal erősítette, sőt külön kapuvédmű és az északnyugati sarkon egy különálló kerek torony is épült.
A pusztapalotai vár, a monda szerint Mátyás király kedvenc vadászkastélya volt. Ez nem kizárt, bár mint látni fogjuk, Várpalota vára is a királyt szolgálta, ugyanis vadászat céljára mindkét palota jó lehetőségeket kínált a Bakony rejtelmes erdeivel, vadjaival.
A legértékesebb, máig épen megmaradt egység a régi palota rész, amely az országban is egyedülálló, világi falfreskókkal, kőablakokkal és kváderes osztású homlokzatával. Az 1989-ben végzett feltárás és bontási munka adott lehetőséget arra, hogy az eredeti homlokzaton láthatóvá váljanak a kőkeretes ablakok és a két rózsaablak, így a palota díszes homlokzata ma a múlt szép emlékét tárja elénk.
Figyelemreméltó az udvaron található kút. Annak ellenére ugyanis, hogy szinte már minden kút kiszáradt, valamint a források is kiapadtak Várpalotán, ennek a kútnak bővizű forrása már több mint 600 éve ontja jó minőségű vizét, mely jelenleg a város alatt folyik el a Köves patakba.
A törökverő Thury György, Palota várkapitánya,aki 1554-ben tűnt fel.
1573-ban Pálffy Tamás lett Palota kapitánya
1593-ban került török kézre Palota. Ormándy Péter kapitánysága alatt a vár vitézei hősiesen ellenálltak, majd a rommá lőtt falak között, reménytelen helyzetben a tárgyalás útján való megadást választották.
A palotai vár 1593-1687-ig kisebb megszakításokkal kilencvennégy évig volt török uralom alatt.
1687. november 21. újabb aranybetűs nap volt Várpalota történelmében, a vár ugyanis ekkor szabadult meg végleg a törököktől. 1687. november 17-én a bátorságáról híres Esterházy János háromezer főnyi lovas és gyalogos csapatával,és a környékbeli felszabadult várakból érkező felmentő sereggel indulhatott meg a támadás.
A török belátta a vészhelyzetet és felszólítás nélkül feladta a várat.
1715-től Palota végvár jellegét teljesen felszámolták, a katonaságot is megszüntették, és a környék kezdett békésebb életet élni a sok harcos esztendő után.
Palota vára 1687-1889-ig volt folyamatosan a Zichyk tulajdonában, akik nemcsak a várban, de a település fejlesztésében tevékenyen kivették részüket. A család utolsó tagja, gróf Zichy Paulina 1890-ben meghalt.
forrás: Thuryvar .hu

Képek és fájlok
Látnivalók (80 darab)
Összes

Feszületek és szakrális emlékhelyek útja


Római katolikus plébánia, Szent István király templom


Szentkirályszabadjai Református Templom és gyülekezet


Taki Játék és Nosztalgia Múzeum
Szálláshelyek (80 darab)
Összes
