A Bakony északi részén Zirctől 12 km-re Északra, a Dudar- és az Aranyos-patak mentén terül el.

A község védőszentjéről, Szent István királytól kapta a nevét, akit a középkorban Szent Király néven is tiszteltek. Árpád-kori első templomának romjai ma is láthatóak a református parókia kertjében. Területe az Árpád-korban királyi várföld, majd évszázadokon át a cseszneki uradalom tartozéka. A cseszneki vár tartozékaként eredetileg a gróf Cseszneky család volt a vidék ura, majd a Garai, Szapolyai, enyingi Török s galánthai Esterházy családok következtek. Portáinak 15 százalékán élt adófizető paraszt 1531-ben.

Magyarszentkirály lakossága korán a református hitre tért. Csesznekkel együtt alkottak egy egyházközséget. A török időkben többször néptelenedett el a falu. Csak 1690 után - Csesznek végvár jellegének megszűntével - telepedett le néhány család.

Németszentkirály 1769-ben keletkezett Magyarszentkirály határában. 1890-ben Bakonynémetszentkirály. Római katolikus vallású német lakosságát Esterházy Gábor földesúr telepítette le. Valamennyien zsellérek voltak, akik urasági házakban laktak és ezek után cenzust fizettek. 1828-ban 33 házas, kilenc hazátlan zsellér és kilencvenhárom 18-60 év közötti adózó élt itt. Az alig 162 holdas terméketlen határból nem tudott megélni lakossága. Közigazgatásilag a községhez tartozik a hajdan szebb napokat látott Hajmás-puszta. Az itt élő családok a Kisbéri Állami Gazdaságban dolgoztak 1968-ban. A híres kisbéri ménest 1964-ben számolták fel. Üszőtelep és juhászat működött a pusztán. Ma már egyik sem létezik.

A háború előtt özvegy Niczky Pálné és Esterházy Pál birtokolta a határ 1200 holdját. A II. világháborút követően az egykori cselédek és kisbirtokosok között osztották fel a földbirtokosok földjét. A volt cselédek korábban tanyákon éltek. Faggyúzsírt égettek lámpa és gyertya helyett. Egy-egy cselédlakásban négy család is szorongott, 1945 után a tanyák népe beszállingózott a környék falvaiba.

Közös körjegyzőségben működő községei Bakonyoszlop, Csesznek, Bakonynána és Porva. A község határában a Dudar- és az Aranyos-patakok folydogálnak. Nagy vegyes erdők koszorúzzák a falut. Bakonyszentkirálynak 1025 lakosa volt 1989-ben. Külterületi helyei: Hajmás-puszta, Sövénykút.

Forrás: Wikipédia