Bejelentkezéssel látogatható.

A Táncsics-ház története

Az írást készítette: Borbély Ilona

Táncsics Mihály 1877 őszén, 79 éves korában járt utoljára születése helyén, Ácsteszéren. Több, mint fél évszázadig volt távol, a falu egykori lakóiból hárman-négyen éltek még azok közül, akik ismerték Táncsicsot. Rokonánál, Pázmándi Mártonnál szállt meg, aki apja húgának unokája volt.  De Stancsics nevet viselő rokont nem talált.

A településre érkezve Táncsics legszembetűnőbb élménye az volt, mennyire megváltozott Ácsteszér és környezete. Gyermekkorában a falut minden oldalról erdő határolta.

Ami örök maradhatott emlékezetében és szívében, az a keresztutcai szélső ház: szülőháza. Ennek látogatásáról ezt írta: „Midőn körültekintve arról győződtem meg, hogy csakugyan új kis világban vagyok, legelőbb is azon küszöbön léptem be, hol az édesanya keblén az Istennek felséges világát legelőször megpillantám, mely a falunak keresztutcai szélső háza, az északi oldalon.”(1)

A vályogfalú, zsuppfedeles ház 1790-ben épült. Amikor itt megszületett Táncsics Mihály, az épület Pázmándi János tulajdona volt. 

Hallottak az ácsteszériek a falu híres szülöttéről, és szeretettel, tisztelettel fogadták az alatt a csaknem két hét alatt, amelyet szülőföldjén töltött.

Itt tartózkodása olyannyira nyomot hagyott az emberekben, hogy halála után, 1886-ban a Veszprémi Független Hírlap hasábján megemlékeztek Táncsics látogatásáról a Keresztutcában. Ebből tudhatjuk meg, hogy a falu kis háza a 76 éves SchweighardtAntalé volt, s hogy Táncsics elszomorodott, mert nem volt már meg a ház előtti nagy diófa se. (2)

Az ácsteszéri szülőház az átépítés előtt

Forrás: 1974. Dolgozók Lapja 147. szám
 

Az emléktábla leleplezése 1948-ban

Forrás: Ácsteszéri album, 1948. április 25.

A Táncsics-ház történetében nagy jelentőségű esemény lett 1948. április 25-e. Országos emlékünnepség keretében emléktáblát avattak a szülőházon Táncsics tiszteletére, „aki az eszméért nemcsak küzdeni, de szenvedni is tudott”.(Részlet az emléktábláról.)

Az épület – mely továbbra is az utca legszélső háza – ekkor már a 161-es számot viselte.  Tulajdonosa Schweighardt Jakab gazdálkodó volt, akinek a nagyapja vette meg a házat a Stancsics családtól. „A lakás két földes szobából áll, az egyik szobának három kis ablaka nyílik az utcára. Ebben a szobában született Táncsics Mihály.” (3)

Az épület azt a nyugat - magyar típusú oldaltornácos formáját, ami a látogatókat 1948-ban fogadta, és amit ma is ismerünk, az 1910 körül történt átépítésnek köszönhetően nyerte el.(4.)

Az országos Táncsics ünnepségről beszámolt a korabeli filmhíradó. Az eseményeket fotók is dokumentálják, az albumot Ácsteszér Polgármesteri Hivatalában őrzik.

Vonulás a Táncsics-házhoz

Forrás: Ácsteszéri album, 1948. április 25.

„Ebbe a dunántúli eldugott községbe zarándokoltak el vasárnap a megye lakosságának ezrei és a főváros dolgozóinak népes küldöttségei, hogy részt vegyenek a Történelmi Emlékbizottság és a miniszterelnökség centenáris bizottsága által a születési évforduló alkalmából rendezett országra szóló ünnepségen, és leróják kegyeletüket a sajtószabadság és munkásmozgalom nagy úttörője iránt.…

Az országos ünnepségre eljött Ácsteszérre Dinnyés Lajos miniszterelnök, a köztársasági elnök képviseletében Vas Zoltán miniszter…

Kijöttek Táncsics Mihály leszármazottai is, a 70 éves özvegy kis Mártonné, Táncsics Mihály unokája és a 17 esztendős Táncsics Marika, a Táncsics név utolsó viselője, mert a Táncsics-családnak férfi ágon való leszármazottja Táncsics Marika  apján kívül nem él már.”.(3)

A résztvevők hosszas sorolása helyett a továbbiakban visszaemlékezések és fotók mesélnek az ünnepség jelentőségéről, az ünneplők lelkesedéséről. 

A Táncsics-ház fehérre meszelt kőkerítésén, de az eperfákon is gyerekek kuporogtak, onnan nézték a vonuló tömeget, és várták az ünnepséget. (5) A fotók tanúsága szerint pedig még a szomszédos háztetőkre is felkapaszkodtak, hogy szemtanúi lehessenek az országos Táncsics rendezvénynek. 

Az ünneplő közönség

Forrás: Ácsteszéri album, 1948. április 25.

A Táncsics leszármazottak az emléktáblánál

Forrás: Ácsteszéri album, 1948. április 25.

 

Emléktábla
a Táncsics-ház homlokzatán

Azóta ott áll a fehérre meszelt ház homlokzatán a tisztelet táblája. De sok időnek kellett még eltelnie, míg Táncsics szülőháza emlékmúzeum lehetett. Ugyanis a ház lakóépület maradt továbbra is,melybena későbbiekben Kreizinger Flórián családja élt. Nem voltak egyszerű helyzetben. A szobák földes szobák voltak még mindig - az egyikben Táncsics képe függött -, mert nem engedélyezték az átépítést. Gyakran látogattak oda kirándulók, abba is belefáradtak a házban mindennapi életüket élők. (6)Végül 1969-ben a falunak sikerült hitelfedezetet teremteni Táncsics Mihály szülőházának megvásárlására.

50 évvel ezelőtt, 1971. március 15-én megnyílt a Táncsics Mihály Emlékmúzeum, melyet a Komárom Megyei Múzeumok Igazgatósága létesített. Táncsics szülőháza előtt ismét tömeg gyűlt össze: kokárdás gyerekek, felnőttek és neves vendégek. Az emlékmúzeum-melynek kiállítását Izsáki Mihály nyitotta meg - zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. Létrehozásán Ravasz Éva történész fáradozott a legtöbbet. A veszprémi levéltár is segítette munkáját: „… elküldte a község leírását, pecsétjét, egy 1699-ből származó oklevelet a község birtokösszeírásáról, melyben Táncsics apja is szerepel. Ebből kiviláglik, milyen szegények voltak.”(7)

Legutóbb 2006-ban újult meg az emlékház aKözép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács támogatásával. A korhű felújítás során többek között az épület új tetőt kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad füstű kémény, és helyreállították az agyagpadlót is. Az átadásra ünnepélyes keretek között Táncsics Mihály születésnapján került sor.(8)Köszöntőt mondott Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere. 

2007. január 22-én Táncsics Mihályt postumus a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntette ki a magyar kormány. Erről Ácsteszért Stancsics Erzsébet (Táncsics öccsének leszármazottja, 2017 óta Ácsteszér díszpolgára) tájékoztatta levélben majd személyesen is.

Az általános iskolások tánca az átadón

MTI fotó: Földi Imre

Táncsics Mihály a Magyar Kultúra Lovagja

Fotó: Borbély Ilona

„A hagyomány mélységes mély kút: az emberi élet forrása. Az ember csak e kút vizével betöltekezve lehet azzá, amivé lennie kell.” (Végh Attila)

Ezzel a csodálatos gondolattal vezérelve nyert felvételt 2015. augusztus 28-án Táncsics Mihály szülőháza Komárom-Esztergom Megye Értéktárába.

Miután a Táncsics-ház emlékmúzeum lett, méltán került be az országos, majd később a nemzetközi kulturális látnivalók vérkeringésbe.  

25 éve az IVV (nemzetközi) Táncsics-túra rajt-és célállomása Ácsteszér, és ennek az útvonalnak nevezetes pontja a Táncsics Mihály Emlékmúzeum. 

Ugyancsak része a település aSacraVelonak: ahatáron átnyúló kerékpáros zarándokutak hálózatának a Duna térségében.  2020 óta a múzeum előtt létesített kerékpáros pihenő fogadja az erre járókat. 

Akár gyalogos, akár kerékpáros túrával látogatja meg a kiránduló a vadregényes Bakonyalját, Táncsics leírását követve mindig eljut Ácsteszér kulturális nevezetességéhez:

”Ácsteszér két egymást középen keresztülvágó szabályos hosszú utcából áll; középen van a szentegyház…; e középről tekintve a két hosszú utcát,  négy utcára oszlik.

…E négy utcának egyikén, mely Keresztutca nevet visel, a legszélső ház volt apámé…” (1)

Ácsteszér, 2021. 03. 01.
 

Felhasznált források:

1. Táncsics Mihály 1949. Életpályám, Látogatás születéshelyemen, Ácsteszéren. Révai Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, Budapest
2. 1886. Táncsics szülőháza. Veszprémi Független Hírlap 6. évfolyam 43. szám
3. MTI 1948. 04. 25.  Országos ünnepség Táncsics Mihály szülőfalujában. Magyar Országos Levéltár 
4. Ácsteszér. Táncsics Mihály szülőháza

Bakonytérség építészeti örökségeörökségvédelmi katalógus II.

Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány

1. Randó Jenő 1950. Mesél a vágókocsi 42. hét

https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-RnA3QU54ZTJjVjlKbzR3eE14N1dJTXd1MG1BRDJwK2JydU5pZ2REdkRJdz0

1. D. Kónya Lajos 1969. Táncsics-hagyomány. Fórum, Dolgozók Lapja vasárnapi melléklete 136. szám
2. Györke Zoltán 1971. Táncsics Emlékmúzeum nyílt Ácsteszéren. Dolgozók Lapja 63. szám
3. Müllner Helga 2006. Megújult a Táncsics-ház. 24 Óra XVII. évf. 94. szám