A Vértesszőlős Őstelep vagy Őskőkori előembertelep a Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelye Vértesszőlősön. Az 1963-68. között e helyen folytatott ásatások során Vértes László ősrégész tárta fel az őskőkori előember (Homo erectus (seu sapiens) paleohungaricus) telephelyét, az előember koponyacsont-darabját, eszközeit és őskori állatnyomokat. A feltárásnak az ad kiemelkedő jelentőséget, hogy Közép-Európában ez volt az első ilyen komplex leletegyüttes. Ma gondosan kialakított bemutatóhelyként látogatható.

A vértesszőlősi leletanyag alapján az előember értelmi szintjére, hiedelem-világára (ha egyáltalán beszélhetünk ebben a korban erről) csak életmódbeli maradványai (csont- és tűzmaradványok) alapján lehet következtetni, figyelembe véve más helyek azonoskori leleteit is.

Az őstelep embere gyűjtögető, vadgyűjtő - ha tetszik, dögevő - volt. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy az ember az állatok ivóhelyeinél, a forrásoknál ült és várta a vadat. Egyértelmű, hogy nem vadászott, mert ennek eszözei hiányoznak.

A nagy leletanyag tulajdonképpen feldolgozó szerszám(kísérletek)ből áll. Az első és fő problémája egy nagyon nehéz kérdésbe torkollt: hogy hol lehet az eszköz és a nem eszköz között határvonalat húzni? Már azt sem könnyű eldönteni, hogy mi volt itt valóban szerszám. Tömegével kerültek elő az egyszerűen félbetört, negyedelt kavicsok. Itt-ott megpattintott darabok, apró szilánkok. Mennyi köztük a gyártási" hulladék, - és melyik valóban szerszám? A vértesszőlősi leleteknek egy jelentős része - talán több ezer darabja - azonban vitathatatlanul szerszám. Mégpedig igen szép, jól kidolgozott szerszám. Csak a kis méret, és rengeteg gyártási hulladék zavarja meg a kutatókat. Az eszközök mérete elég egységes ugyan, alakjuk azonban még nem állandó, nem &bdquoformatartó". Lehet, hogy a technika előbb alakult ki, mint ahogy az ember agyában a határozott célú és alakú eszközkészítés gondolata (terve) megszületett volna? Talán az eszközkészítés hajnalán vagyunk?

Ebben a különös, nagyon idős" külsejű eszközkészletben ugyanakkor feltűnően fejlett, igen jól kidolgozott típusok is vannak. Mégpedig igen sok. A legújabb vizsgálatok bizonyították, hogy ez az itteni ipar - a technológiai paraméterek tekintetében - elérte a középső paleolitikum (30-40 ezer éves) szintjét.Előrefutás az ember agyában? Vagy a telep mégis sokkal fiatalabb? Nem valószínű.

Jellemző, hogy a telephelyek tűzhelymaradványainál egyetlen helyen, egyetlen darabka faszenet sem találni. Az ember a zsíros csontdarabokkal tüzelt: ezek a tüzelési helyek csupa átégett csontokból vannak. Valószínű, az ember még nem tudott tüzet előállítani, csak megőrizni?

(Forrás: wikipedia.hu)